Nem kelt ki a csili vetőmagod? Más lett belőle? Izolálsz Te eleget?

Nem kelt ki a csili vetőmagod? Más lett belőle? Izolálsz Te eleget?

Talán vásároltál már Te is olyan vetőmagot, amit bár próbáltál mértékadó helyről beszerezni (jó drágán), ám mégis rosszul, vagy egyáltalán nem kelt ki, esetleg vírusos utódok is lettek a magból. Ha nem, a szerencse fia vagy! Én már jártam úgy is, hogy nem az lett a magból, amiért fizettem! Ez roppant bosszantó tud lenni!



Ezeknek a kelési anomáliáknak nyilván több oka lehet, akár a mag is képes egyik évben „elfeküdni”, életjelet nem mutatni, a következő évben pedig nagyszerűen kel! A vetőmag gyártók sem mindig értik miért. A kemény héjúság is tud bosszúságot okozni. Az eltérő magméret sem kedvez az egyöntetű kelésnek, stb, stb. Azt viszont nehezen tudom elfogadni, ha más lesz a magból! …halkan jegyzem meg, nyilván vannak szélhámosok is a piacon, ….szóval minden évben gond lehet ez.

Természetesen kiváló vetőmag előállítók vannak itthon is (pl. Dunamag Kft) és külföldön is, a világért sem általánosítanék, de a jelenség valós!

Én már akkor vagyok a legnyugodtabb, ha magam készítem a saját vetőmagomat szaporítóanyagomat! Vásárolok is minden évben vetőmagot, de a „gerincét” az ültetvénynek én állítom elő! Ha most azt gondoljátok, hogy ez hülyeség, vagy esetleg azt, hogy ez az ördögtől való, akkor üssétek csak be a gugliba hogy: isolated pepper seeds, vagy isolated chili seeds. Majd összeszámolja valaki hány találat van erre, szerintem sok. 

Tőlünk nyugatabbra ez teljesen hétköznapi eljárás, nem hökkennek meg rajta és ott már, izolált magokat árulnak!! Hello! Most sem vetőmagról beszélek, csupán izolált magról. A lényeg viszont ugyanaz!

Azt állítom tehát, hogy a megfelelő technológiával, technológiai fegyelemmel és odafigyeléssel készített és nyert izolált mag, felhasználás vonatkozásában egyenértékű a vetőmaggal!

Előzetesen természetesen körbejártam a dolgot, többször konzultáltam vetőmag előállító céggel is. Ha jól csináljuk, lehetne ez akár fémzár számos vetőmag is, de ahhoz legalább két éves procedúrán kellene végigmenni, évente 5-6-szori ellenőrzéssel és egy kevés pénzt is kellene beletenni. Nem nagy tűz, de erre most nem tudtam időt és energiát szánni. Próbálom úgy csinálni, ahogyan kellene az engedélyhez is, hiszen magamnak készül, legyen tánc jó! 

Nézzük csak!

Nagyon leegyszerűsítve (!) arról van szó, hogy a virágpor (ami kompatibilis!) rátapad a bibepárnára és ott kicsírázva, a hímivarsejt bejut a termőbe és megtermékenyíti azt. A paprikák kétivarúak. Önporzós, képes saját magát megtermékenyíteni, ez lenne a kívánatos. Sajnos (vagy nem is annyira sajnos) előfordulnak átporzások, keresztbeporzások, amikor nem a saját virágpora termékenyít, hanem egy arra alkalmas, de más fajta paprika virágpora teszi ezt. Ekkor beszélünk keresztbeporzásról, „elfajzásról” spontán hibridizációról, stb.

Ez alapvetően kétféle módon történhet meg, egyrészt rovarok által hozott idegen pollennel, másrészt a szél által sodort idegen pollennel.



Termőtáj.  A megtermékenyülés sematikus rajza. grafika: Botany for Gardeners, Capon 

Hogyan tudjuk megakadályozni, az idegen pollenek huncutkodását ültetvényünkben?  Az egyik módszer a megfelelő védőtávolság a fajták között. Ebben az esetben több száz méterről beszélünk. Ez nehezen megoldható és nem csak tőlünk függ, stb. korlátozottan lehetséges legtöbbünknél. A másik módszer az izoláció! Amikor elzárjuk a növényünket a külvilágtól, de az idegen pollenektől mindenképp. Kaphatóak pollenfogó hálók. Jók, de legalább drágák!

Általában elmondhatjuk, hogy a „bókoló” (lefelé álló) virágú paprikák keresztbeporzási hajlama nagyon nagymértékben a rovaroktól függnek. Több kísérleti megfigyelés szerint az idegen beporzás mértéke egymással érintkező sorban, egymás melletti növények között is csupán 25–30%, amelyek döntő többsége rovarok által történik! A szél általi beporzás mértéke elhanyagolható. Ezért ma már kaphatóak „vektorfogó” hálók is. (ugye, hogy ugye?) Nem annyira finom szövésű, mint a pollenfogóé, de a rovarok nagy részét kizárja! Nem szúnyogháló, attól jóval sűrűbb!


Bókoló virágok Carolina Reaper paprikán (Capsicum Chinense)



Álló (na jó, majdnem álló) virágok Óriás Cseresznyepaprikán (Capsicum annuum)

A felfelé álló virágokat hozó paprikáknál már nagyobb szerepet játszik a szél által sodort pollen, itt javasolt a pollenfogó háló. Álló virágra tipikus példák a tökfélék, ezek nagy biztonsággal keresztbe poroznak szél által!

Válasszunk olyan növényt, aminek magjait, vagy a palántát megbízható helyről szereztünk be! Ez a legnehezebb, a már említett anomáliák miatt.

Legyen egészséges, jó kondícióban lévő.

Semmiképpen sem legyen hibrid, hiszen annak a hibridizációval kialakított örökítő képessége épp abban a generációban lesz megfelelő, amiben elérhető a vetőmag! Tehát hibrid paprikának soha, de soha ne vegyünk vissza magot!

Ha találunk megfelelő alanyokat kezdhetjük is!

Én alapvetően kétféle izolációt használok. Az első, amikor az egész növényt takarom.


Izolált növények teljes takarással.

Ezek alatt a hálók alatt fejlődik a növény. Amikor már úgy látom, hogy elegendő bogyó bekötött, egyszerűen leveszem a hálót, megjelölöm az izolált kötéseket, majd ezek érdekelnek engem a szaporítóanyag szempontjából. Az ezután kötött bogyók mennek a többihez, szaporítóanyag szempontjából ezek már nem játszanak!



Szemmel láthatóan jól érzik magukat a takarás alatt!



Szépen kötöttek a Jalapenok!

Bárhogyan megjelölhetjük az izoláció alatt bekötött paprikánkat, lényeg, hogy tudjuk melyek azok, amikor majd leszedjük. Ráköthetünk a kocsányra valamit, például egy zsinór, fonalat, madzagot, bármit. Én "meggyűrűzöm Őket. Egy szívószálból vágok le egy kis darabot.



Felvágom hosszában és ráfűzöm a megtermékenyült paprika kocsányára.


Ez egy drága olló! :)  :)



Izoláció alatt kötött és megjelölt paprikák




 A látszat ellenére, ez egy érdekes paprika! Talán erről is írok pár sort a jövőben.

Azért mindenki sejti, mennyi magra lesz szüksége a következő évben. Ezt fejben megszorozzuk hárommal a biztonság kedvéért. Annyit legalább csináljunk! Tehát, ha valakinek száz növényre lesz jövőre szüksége, legalább háromszáz magot „csináljon”. Ha egy paprikában pl. 50 szem mag lesz, akkor hat darab paprikából kivett magmennyiség bőségesen elegendő is lesz, marad még ajándékozni is!
A másik módszer, amikor kis zsákokat varrunk (na jó, varratunk ;) )....



és a kiszemelt virágra, virágokra ráhúzzuk.




Ügyeljünk, hogy a virágok ne legyenek kinyílva, mert akkor és ott már lehet megtermékenyülés.



Egy kis veszteség lehetséges, ha lecsípjük az ágakat, hogy könnyen beleférjen a bimbó a zsákba, de ennyit áldozhatunk a kísérletezés oltárán!






Helyi izoláció


A pollentokok, vagy portokok általában a sziromnyíláskor szakadnak fel, ezért keressünk olyan hajtásvégeket, ahol még nem nyílt ki a virág.



A még ki nem nyílt virág pollentokjai épek.




A kinyílt virág és a felszakadt pollentokok.


Ebben az esetben is elég a zsákot addig tartani a virágon, amíg el nem kezd nőni a bogyó, hiszen ez annak a szemmel látható jele, hogy megtermékenyült. Ekkor levehetjük és megjelölhetjük a paprikát.

Válogassunk is a bekötött bogyók között, mégpedig úgy, ahogyan a legősibb fajtanemesítés történik: a legszebb bogyókból vegyük ki a magokat, ezeket a tulajdonságokat örökítsük tovább!

Ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor a megmaradt magokat nem dobáljuk el a szélbe, hanem az évek alatt összegyűlt izolált magjainkat összekeverhetjük. De nem akárhogyan! Tegyük fel, van négy évre visszamenőleg magunk. Kétszáz magot szeretnénk elvetni. Ekkor a legfrissebb mag adja a keverék felét, száz darabot. Az egy évvel idősebb, a maradék felét, azaz ötven darabot. A még egy évvel későbbi a maradék ötven felét, ….és így tovább! Állítólag így tudjuk megőrizni leginkább a növényünk genetikai stabilitását.

 A „gyári” vetőmag irányában feltétel, hogy vírusmentes legyen! Tegyünk így mi is, a kiszedett magjainkat csávázzuk NaOH-val! Ne ijedjen meg senki, nem az ördögtől való dolog ez, ráadásul egyszerű anyagokkal és módszerrel tesszük. Vásárolható NaOH sokfelé az éterben, ezt használják például szappankészítéshez is.

Készítsünk NaOH vizes oldatot 1,5 - 2 tömegszázalékosat. Egy liter vízhez adjunk 15-20 grammot a kristályból és jól oldjuk fel. Közönséges teaszűrőbe tegyük bele a magjainkat és kb tíz percig áztassuk az oldatban, majd alaposan, folyó vízben többször öblítsük le. Ezután papíron, vagy ruhán szárítsuk meg az immár vírusmentes magjainkat!



NaOH kristályok.

Ha valaki most sikítana föl, mert „vegyszert” használunk, ne tegye! Egyrészt inkább mondjon jobbat, másrészt az így kezelt szaporítóanyag használható biotermesztésben, mert az öblítések után mag felületén maradó elenyésző mennyiségű NaOH a levegő CO2 tartalmával reakcióba lépve a mindenhol megtalálható közönséges nátrium-karbonáttá (sziksó, mosószóda) alakul, amely anyag a biotermesztés szempontjából közömbös anyagnak számít.

Amennyiben alaposan járunk el, ennyire egyszerűen juthatunk hozzá megfelelő szaporítóanyaghoz! Igen, tudom, ez nem garantálja 100% -os biztonsággal, hogy nem lesz keresztbeporzás (nevezzük bárhogy), pl. a hangyák általi beporzás lehetősége még mindig ott van, de az esélyek nagymértékben megnőnek a nyílt beporzású kiválasztáshoz képest.

Tudom, hogy Ti tudjátok, de lelkes amatőr csilitermesztő ismerőseim között már többedszerre előfordul, hogy pl. a boltban vásárolt zöld hegyes erős paprikából, vagy a fehér tv paprikából kivett magokat ültették el és csalódniuk kellett! A tv paprika nagy valószínűséggel hibrid, ezért abból semmiképp nem veszünk magot vissza, lehet, hogy a zöld hegyes erős is, de amire szeretnék rámutatni, az a biológiai érettség. Mindkét paprika biológiailag éretlen, amikor a boltok polcára kerül. A hegyes erős is valószínűleg piros lesz és a TV paprika is éretten piros! A bennük lévő mag  éretlen még, amikor a paprika gazdaságilag érett! Remélem érthetően fogalmaztam! Zöld színben nem marad paprika! Legalább is én még nem találkoztam ilyen fajtával.





Black Pearl. Őt is azért tartjuk, mert szép fekete, pedig pirosra érik. Így meg zöld. Szóval...érted!!

Várjuk meg, hogy beérjen a paprika! Vannak olyan különleges fajták, amelyek az érés során, akár három-négy színváltáson is keresztülmennek. Érési színátmenetnek hívja ezt az irodalom. Pl. a Bolíviai szivárvány, vagy néhány NUMEX fajta. Van ami sárgára érik, van ami barnára, stb.  de zölden nem marad egy sem!

Köszönöm, hogy végigolvastad!
Szerző: Diczkó László

Megosztásokat is hálásan köszönöm!

Saját termesztésű chili paprika készítményeinket ide klikkelve tudod megnézni.&l

Leave Your Comment

Powered By OpenCart
Chili szósz Webshop - Chili Hungária © 2019
A convenient and secure online payment is provided by Barion Payment Zrt., MNB license number: H-HU-1064/2013 Credit card details are not available to our store.