Blog

A Kabanéró projekt

Diczkó László
2020.08.12 14:50
A Kabanéró projekt

A növénytermesztéssel, de főleg a chilitermesztéssel foglalkozó külföldi csoportokban rendszeres téma, a különböző otthoni keresztezések eredménye, új, „saját” fajták nemesítése. A videómegosztó oldalakon is számtalan felvétel látható ezekről a kísérletekről. Az esetek többségénél csupán a személyes kíváncsiság, vagy a termelő természetéből fakadó alkotási vágy a kiindulási elv, de vannak, akik valami „leg-et” szeretnének megalkotni, például a legcsípősebbet, stb, stb.

Egy fajkeresztezés története

Néhány óra olvasgatás és "videó bámészkodás" után, hogy is mondjam, ….megjött a kedvem nekem is! …de mit keresztezzek, mivel?

A legcsípősebb fajta „megalkotására” nem is gondoltam, hiszen ahhoz túl „excellesen” gondolkodom, vagyis ha keresztezett szülőknek adott és maximált a kapszaicintartalma, mitől lenne az utódoknak magasabb? Most már kicsit másképp látom ezt is, de ne szaladjunk ennyire előre!

Abban biztos voltam, hogy két magnemes, azaz nem hibrid fajtát kell keresnem. Hibridet is lehet keresztezni, sőt, van is ilyen eljárás, de az már nekem nagyon bonyolult, (ha az F1 visszakeresztezése esetén az F2 nemzedékben hogyan alakul az új kombinációk előfordulása…. jjaaajjjj!!!!)  maradnék a szimpla, egyszerű, keresztezésnél. Nekem ez a szint pont megfelel! Mint már többször leírtam és elmondtam, nem vagyok szakember, csupán műkedvelő, amit nem értek, vagy túl bonyolult számomra, egyszerűen átugrom! (tudom, hogy nem helyes, de számomra praktikus!)

A tárgy komolysága miatt kénytelen voltam jobban utána olvasni ennek az alkalmazott tudománynak, legalább egy „érintőt” vegyek rajta, tudván, a fél tudás rosszabb, mintha egyáltalán nem ismernénk a témát, …de mégis. Így esett a választás Dr Pepó Pál: Növénynemesítés című könyvére. Nem mondom, hogy mindent értettem, ellenkezőleg, de nem is ez volt a célom. Ezeknél az okoknál fogva, ha csekély tudásom miatt, valami ostobaságot írnék, kérlek, javíts ki, abból is tanulok!

Visszakanyarodva, hazudnék, ha a keresztezési vágyam megjelenésével egy időben, ne jutott volna eszembe egy lehetséges alanypár. Tulajdonképpen a két gondolat egyidejűsége alapozta meg a tervemet, ami a következő:

Nehéz a méhek élete!

Kertészetünk döntő részén nagyon erős paprikákat, Habaneró és attól erősebb fajtákat nevelünk. Kisebb részén pedig csípős, húsos paprikákat. Ezek a közepesen, vagy enyhén csípős paprikák mindig  a háttérbe szorultak, már a magvetéskor is. Ezek a fajták, például a Jalapeno fajták, vagy a Pimentos de Padron. Sosem ültettem belőlük sokat, pedig a Jalapenok döntő többségét megfüstölöm (Chipotle) és nem dolgozom fel, pedig sok terméknél szükség lenne csípős, de nem extrém erős paprikahúsra. Valahogy a Jalapeno, mint fajta sem igazán jött be nekem, hajlamos – vagy csak nálam hajlamos - a bogyó elaprózódására, bárhogy is kezelem, ezért inkább az első két-három kötés értelmezhető méretű, a többi megy darálni. Egyéb alternatíva ugyan lenne, de mindig a perifériára kerültek, mert a veteményezéskor újra a szupererősekre koncentráltam. Tehát arra gondoltam, hogy ha egy jól termő, húsos, de kevésbé csípős paprikát keresztezni tudnék, mondjuk egy Habanéróval, vajon az így létrehozott generáció egy vastag húsú, közepestől erősebb paprika lesz? Tekintsük ezt a kérdést e program tézisének!

Mivel Kabán élek és Habanéró biztosan szerepet kap a kísérletben, így már meg volt, a még nem is létező paprikának a neve: Kabanéró! (Kaba – Néró, furcsa áthallása is lehet a névnek, hiszen a szájhagyomány szerint a 13. század óta hétszer égett porrá a település)

Habanero

Habanero

Tehát a Habanérót választottam egyik alanynak, ami a Capsicum nemzettségbe tartozik (mint minden paprika), de Chinense faj. Ebbe a fajba tartoznak a legerősebb chilik, mint például a Bhut Jolokia változatok, vagy a Moruga, Fatali, és a Carolina Reaper is. A Habanero őshazája Dél-Amerika, közelebb a karibi térség. Közkedvelt fajta, ma már gyakorlatilag minden chilit kedvelőnél megtalálható.  Csípőssége kb. 300.000-450.000 SHU. Közepes térállású, lefelé álló terméseiből nóduszonként 2-4 db is lehet. Jó terméseredményeket lehet elérni a fajtával. 2018-ban, növényházban, edényben termesztve 10 növény átlagtermése 1,83 kg/tő volt nálam. Szabadföldön valamivel kevesebb, de egészséges, jó kondícióban lévő növény esetén, némi tápanyag forszírozással 0,5-1 kg közötti termésátlagok is teljesen vállalhatóak.

A másik alany kiválasztásánál az volt a szempont, hogy viszonylag vastaghúsú legyen, bőven teremjen és némiképp hasonlítson a Habanéróra. Semmiképp nem akartam hegyes fajtájú paprikát, vagy pl. Jalapenot.  Így esett a választás az Óriás cseresznyepaprikára. Nem hibrid paprika, viszont más faj. Ez Capsicum annuum, azaz közönséges paprika. Ebbe a fajba tartoznak az itthon közismert és termelt fajták, például a Tölteni való (tv) paprika változatok, a Kápia paprika, a Pritamin, a hegyes erős fajták, de ide tartozik a Jalapeno is. Az Óriás cseresznyepaprika szintén közepes térállású, nóduszonként csupán egy, fölfelé álló termést hoz. Bőven termő fajta, az időjárási viszontagságokat jól tűri. Enyhén csípős, kb.2.500-5.000 SHU.

Óriás cseresznyepaprika

Óriás cseresznyepaprika - Dunamag Kft.

Tehát két különböző fajt szeretnék keresztezni, egy chinensét, egy annuummal, ebből az eljárás neve is: fajkeresztezés. Azt is eldöntöttem, hogy egyszer szeretném a két fajt keresztezni (single cross), ezért így: egyszeres fajkeresztezést hajtok végre.  Mindenképp meg akarom fordítani az anya-apa viszonyt is, tehát egyszer a chinense (Habanero) lesz az anya és az annuum (Óriás cseresznyepaprika) az apa, illetve fordítva is, amikor az annum lesz az anya és a chinense az apa. Ezt hívják így reciprok keresztezésnek.

Fajkeresztezési hajlamok

Fajkeresztezési hajlamok. Táblázat forrás: forrás: http://www.fatalii.net/

A táblázatból kiolvasható, hogy ez a két alany, a chinense és az annuum nem a legideálisabb keresztezési párosítás, de nem lehetetlen! Halkan jegyzem meg, hogy a spontán keresztbeporzásra is ez a részleges lehetőség áll fenn e két faj között ezek szerint!

A legősibb nemesítési módszer, amikor a populációból a legszebb, vagy a számunkra legelőnyösebb tulajdonságokkal rendelkező növényeket, vagy azok szaporítóanyagát elkülönítjük, a következő évben ezeket szaporítjuk el, abból is kiválasztjuk a legszebbeket, stb, stb. Így, akár hat, nyolc generáció után elérhetünk egy olyan állományt, amely zömében azokat a jegyeket, vagy számunkra pozitív tulajdonságokat hordozzák, amitől gazdaságilag értékesebb lesz. A domináns forma már ránézésre is elkülöníthető a recesszív formától, így a termesztő ez alapján dönt, legalább is, ha a megváltoztatandó minőségi jelleg ezt célozza! Ezt pozitív szelekciónak hívják.

Tulajdonképpen a növények keresztezése is egyféle nemesítés. A keresztezéssel egy úgynevezett „kombinációs nemesítést” végzünk, ahol különböző szülők tulajdonságait egyesítjük. Akkor leszünk sikeresek, ha a keresztezett utódnemzedék tulajdonságai javulnak a szüleik genetikai keveredésének eredményeként. Az utódnemzedékből tudatosan kiszelektálhatjuk azokat az egyedeket, melyekben jól ötvöződik a két szülő jó tulajdonságai, vagy közel áll az elképzelésünkhöz. Ami érdekes lehet még, hogy a keresztezéssel értékes recesszív (rejtett) gének szabadulhatnak fel, vagy egy episztatikus gén (ez valami olyasmi gén, ami ha aktív, akkor nem enged működni más géneket, ha jól értem) kiválik, ennek hatására az eddig nem érvényesült gének jönnek működésbe. Ezek miatt, akár teljesen új genotípusok is kialakulhatnak, és ettől válik izgalmassá a dolog! Arra gondolok, hogy ha a keresztezéssel egy olyan episztatikus gén kilép a képletből/rendszerből, ami blokkolta azt a gént, ami a kapszaicin termelő mirigyek számát, vagy teljesítményét befolyásolja, elméletileg, kialakulhat egy még extrémebben erős változat! Elméletileg! Azt nem tudom, hogy erre rá lehet-e játszani, vagy egyszer csak így sikerül, de az elvi lehetőségét nem lehet kizárni szerintem!

Nálam ez nem volt prioritás. Lássuk, hogyan is valósítottam meg a műveletet.

2020

Az első, legfontosabb feladat, hogy jó minőségű, fajtaazonos szaporítóanyagot szereztem be. A Habanérót a Semillas La Palmától, az Óriás cseresznyepaprikát a Dunamag Kft-től vásároltam. Mindkettőt mértékadó vetőmag beszerzési helynek gondolom. A növénynevelés a megszokott protokollal történt, erről előző blogbejegyzésekben olvashattok. itt, vagy itt.

Eljött a virágzás ideje.

A keresztezési művelet megkezdésekor a porzókat a pollen kiszóródása előtt eltávolítjuk a virágból. Azt tudnunk kell, hogy a pollenzsák általában a sziromnyílással egy időben felhasad, és a virágpor kitódul belőle. Ezért olyan virágot kell keresnünk, ami közel van a kinyíláshoz, de még nem nyílt ki! Ez nagyon fontos!

Ki nem nyílt

Maga, a keresztezési technika abból áll, hogy kiválasztjuk a megfelelő apanövényt és egy szép, kinyílt virágból életképes pollent gyűjtünk össze. Én egy kiskanálba gyűjtöttem úgy, hogy a virág alá tartottam és óvatosan, kissé megütögettem a virágot a kanál felé.

Virágpor gyűjtés

Szépen belehull és…

chili virágpor

… átvisszük a kiszemelt anyanövényhez. A séta alatt a kanalat alufóliával letakartam, hogy a szél ne fújja el a gyűjtött virágport.

 Keresünk egy még ki nem nyílt virágot az anyanövényen. Mint feljebb írtam, olyan virágot kell keresnünk, ami közel van a kinyíláshoz, de még nem nyílt ki! Ez nagyon fontos! A porzókat a pollen kiszóródása előtt eltávolítjuk a virágból, hiszen ha már felhasadt a pollenzsák, a kiszóródó virágpor megtermékenyítheti a bibét! Kisollóval, vagy kisebb csipesszel óvatosan eltávolítjuk a sziromleveleket és a porzókat. A sziromlevelet nem lenne fontos, de máshogy nem férünk a bibéhez. Gyakorlatilag kasztráljuk a virágot, mert ezek a növények öntermékenyülőek lennének. A bibét még véletlenül se sértsük meg! Ő lesz az anya.

Ki nem nyílt virág kiválasztása

Kiválasztunk egy ki nem nyílt virágot.

Eltávolítjuk a még fel nem hasadt porzókat.

Így néz ki a kasztrált virág.

Óvatosan, a bibepárnát beleérintjük a gyűjtött virágporba. Kis kezűek előnyben! Ettől többet nem tudunk megtenni a megtermékenyítés érdekében!

Beporozás

A megporzás.

A megporzott bibét, a körülötte lévő kis hajtásokkal együtt befedjük (izoláljuk) egy pollenfogóhálóból készített kis zsákkal.

chili paprika izolálása

Pollenfogó zsákkal izoláljuk.

Ez a művelet sajnos nem minden esetben sikerül, nem 100%-os a megtermékenyülés, ezért 6-8 virágot érdemes egyszerre megporozni és izolálni. Hátha sikerül egy-kettőnek megkötődni! Néhány nap, esetleg egy hét múlva, ha nem száradt le a virág és már elkezdett növekedni a termő, nyugodtan levehetjük a zsákot róla és jelöljük meg a terméskezdeményt!

Sikeres beporzás

Egy sikeres megtermékenyítés.

Ezt a műveletet elvégeztem mindkét növényen, vagyis reciprok keresztezést is végeztem. Ki tudja, melyik lesz a jobb változat?

Keresztbeporzott habanero

A kifejlődött, keresztbeporzott Habanéró

Hozzávetőleg 60%-os bekötési aránnyal sikerült 5-6 szem átporzott Habanérót és ugyanannyi Óriáscseresznye paprikát kinevelni. Mint látható az átporzott termések az anya növény terméseihez hasonlóak, illetve azok, hiszen amikor a virág kialakul, a termő – ami a bibeszál alján van -, kialakulásakor az eredeti terméshez hasonló, tehát abból eredeti termés lesz. A különbség – jó esetben – a megtermékenyített magokban van! Ezek az F1-es magok! Talán már utaltam rá, hogy a növénytermesztésen alapuló kísérleteknek nagyon rossz az akciója, ennek például legalább két év, de a várt genotípusú alanyok szelekciójával és annak elszaporításával, ez az idő akár 6-8  év is lehet! A „rendes” nemesítők, ezen módszerek alkalmazásával, és évente többszöri hatósági ellenőrzéssel, 8-12 év alatt állítják elő azokat a fajtajelölteket (!! fajtajelölteket!!), amikből talán elismert fajta lehet! Kicsit utána néztem a hatósági folyamatnak és nincsenek elérhetetlen feltételi, ha valaki ráfeszül a témára, a lehetőség adott.  

Természetesen részeredményeknek is lehet örülni, mint most, hogy sikerült keresztbeporozni ezt a két fajt és megtermékenyült, de ebben a fázisban ez még abszolút zsákba macska, a következő, F1 nemzedék tulajdonságait tekintve! Számomra.

A 2019-es keresztbeporzott Habanérók

A 2019-es keresztbeporzott Habanérók,...

 ....és a 2019-es keresztbeporzott Óriás cseresznyepaprikák.

 ....és a 2019-es keresztbeporzott Óriás cseresznyepaprikák.

2020

Az előző évben előállított F1-es magokat, a már kertészetünkben megszokott protokoll szerint elvetettük és palántát neveltünk belőle. Akkor már voltak jelek, amelyek arra utaltak, hogy sikeres lehetett a keresztbeporzás. Elsősorban a levélen – mi máson – látszódtak különbségek.

Mind a négy növény Óriás cseresznyepaprika x Habanéró, de a levelük nem egyforma.

Kipalántázás után is fokozott figyelemmel voltam a növényekre, melyeken egyre jobban látszódtak különbségek és hasonlóságok az eredeti „anya” vagy „apa” tulajdonságaiból.

Jó néhány kötésig izoláltan neveltem, majd megjelöltem a bekötött terméseket és levettem a hálót.

A leveleket tudtam elsőként összevetni. Próbáltam kifejlett leveleket keresni.

levelek

Nézzük a hasonlóságokat:

Lomblevelekről beszélünk, levélalap függelékük nincs. A levélnyél félhengeres. A levéllemez tagolatlan, a levélszél ép. A levéllemez válla aszimmetrikus, nyélbe keskenyedő, csúcsa kihegyezett, hegyes.

A különbségek:

A méretüket tekintve az Óriás cseresznyepaprika messze a legkisebb méretű levelet hozza, de a legzöldebbet is! Ha megfigyeljük a színüket, jól látszik, hogy a Habanéró a legvilágosabb zöld, és ahogy haladunk jobbra, a levelek színe egyre zöldebb! Milyen érdekes! A HabxÓcs esetében is az anyai, tehát Habanéró világosabb levélszín lett a domináns, épp úgy, mint az ÓcsxHab esetében is az anyai Óriás cseresznyepaprika levélszíne.

A levélnyél mérete viszont épp az ellenkezője, inkább az apai tulajdonság érvényesül, ha jobban megfigyeljük a fotót! Habanéró anya esetében hosszú, Óriás cseresznyepaprikára jellemző méretű és arányú a levélnyél, míg fordított esetben az Óriás cseresznyepaprika anyából lett utód levélnyél hossza sokkal rövidebb, Habanéróra jellemzőbb.

Lehet, hogy csak belemagyarázom, de mintha a levél alakjánál is inkább az apától örökölt alak lenne a domináns.

A virágok.

chili paprika virágok

Hasonlóságok: Kétivarúak, Csészelevelek száma öt-hat, melyek egymással összeforrtak. Öt-hat sziromlevelei fehérek, tövénél összeforrtak. Elrendezésük sugaras, aktinomorf. Porzók száma öt-hat, mely tőben összeforrt a sziromlevéllel. A három-, vagy négyosztatú termő felső állású, mely bibeszálban és bibepárnában végződik.

Virágképletük:

*K(5) [C(5)  A5] G(3)

vagy

*K(6) [C(6)  A6] G(3)

A különbségek.

A Habanerónak bókoló állású virágai vannak, melyből nóduszonként 2-4 darab is lehet.

Habanéró virágok.

Habanéró virágok.

Az Óriás cseresznyepaprikának felfelé állóak (valójában oldalt áll, de semmiképp sem lefelé) a virágai és nóduszonként mindig csak egy darab nő! Ez alapvető különbség a két fajta között.

Óriás cseresznyepaprika virág. Mindig csak egy!

Az utódoknál, mindkét esetben bókoló virágokat találunk,  és nóduszonként két darabot! Ebből arra következtetek, hogy a virágállás tekintetében a Habanéró domináns tulajdonságát örökölte mindkét utódváltozat. Újdonság továbbá, hogy nóduszonként két virágot hoznak, nem pedig egyet, vagy hármat-négyet. Ez egy új, domináns tulajdonsága a hibrideknek.

Óriás cseresznyepaprika x Habanéró, nóduszonként két virág!

Virágméretben és alakban is látunk különbségeket. A változás jellege azonos, mint a levél esetében, vagyis az utódnemzedék virágai megjelenésében. Mindkét szülő virágának jellegzetességei megtalálhatóak mindkét változatnál. Nagyon érdekesnek találom így, egymás mellett a virágokat!

Térállás

Ami nagyon szembetűnő, hogy az utódnemzedék nagyobbra nő! Hajtásrendszerük inkább a Habanéróra hasonló, vagyis 2x2 elágazásig egyenértékű ágakat fejleszt, aztán egy teljesértékűen továbbnövő és egy csökevényesebben továbbnövő ágat hoz. A különbség mégis a méretük! Mindkét utód változatnál a növények térállása lényegesen, akár 50-60%-kal is nagyobb! Szép nagyra nőttek!

Középen az Óriás cseresznyepaprika növény, két oldalt a hibridjei!

Mint megtudtam, ez a jelenség tipikus a hibridizációban, ezt heterózisnak, vagy hibrid vigornak hívják. A növényfajok különböző fajtái közötti keresztezés utódai, általában nagyobb lombtömeget, térállást és általános méretet produkálnak. Ezzel párhuzamosan, a nagyobb növényen (több nódusz, több elágazás, virág, stb.) nagyobb termékenységet, bővebb hozamot várhatunk, mint bármelyik szülőnél. Tehát, élelmezéspolitikai szempontból, jelentős a hibridizációból várható plusz termés! Vélhetően hibrid növények nélkül ma éhínség lenne a Földön!

Esetünkben nem a reánk váró pusztító éhínség megszüntetése volt a cél, csupán egy húsos-csípős paprika „előállítása”. …de még inkább a kísérletezési vágy volt a fő motiváló erő! Most már lássuk, milyenek lettek a termések, hiszen mégsem a levelét, vagy a virágát akarjuk megenni ezeknek a növényeknek!

Termések 2020

Gyönyörűen látszik az átmenet, mindkét esetben külső jegyeiben inkább fellelhető az anyai dominancia. Sajnos nem jöttek elő extra recesszív tulajdonságok, mint például a nagyobb termésméret. Paprikahús vastagságban a Habanérón nem sokat „vastagított az Óriás cseresznyepaprika, viszont azon, a Habanéró igen.

Paprikahús vastagság táblázat

A központi oszlopméretét mindkét utód a Habanérótól örökölte, a kocsány vastagságát pedig az Óriás cseresznyepaprikától.

Na, és az íze, csípőssége! Végigkóstoltam mind a négyet.

Óriás cseresznyepaprika: Mint a tipikus „normál” cseresznyepaprika, csípős, talán még nem erős, paprika ízű, ismerős ízvilág.

Óriás cseresznyepaprika x Habanero: Édesebb, fűszeresebb, kimondottan finom ízű! Csípősebb is talán az Óriás cseresznyepaprikától valamivel, de nem agresszív erős.

Habanero x Óriás cseresznyepaprika: Itt már megérkezett az orromba is a csípős érzés, tehát határozottan erősebb. Ízre meg sem közelíti az előző hibridet, nehezen találom a szavakat, de olyan, mintha vizesen csípős lenne, bár mindenképp van valami aromája, hiszen azonnal éreztem, amikor elkezdte piszkálni az orrom.

Habanero: Ezt is ismerjük már, furcsa, kissé gyümölcsös aromájú íz, ami valakinek bejön, és van akinek nem. Határozottan erős, én már nem szívesen fogyasztom nyersen, mert nekem már ez sok.

Nálam gyorsan eldőlt, hogy az Óriás cseresznyepaprika x Habanéró keresztezés lett a befutó! Ízlik ez a hibrid nekem.

Hogyan tovább?

Azt tudjuk, hogy az előállított fajták a köztermesztésben magukra hagyva fokozatosan leromlanak. Ha azt gondoljuk, hogy akkor kész vagyunk, bizony, nagyot tévedünk! A nemesítő feladata, hogy azokból az egyedekből, melyek hozzák a várt, értékes tulajdonságokat, pozitív szelekcióval létrehozzon egy homogén állományt, melyben hasadó utódnemzedékek nem lesznek, minden alany, ugyanazokat a várt tulajdonságokat hozza (homozigóta állomány).  Ez a munka nem kisebb jelentőségű, mint magának a fajtának az előállítása.  Ez több év, akár 6-8 év is lehet, ha szerencsések és állhatatosak vagyunk!

Itt tartunk most. Az a tervem, hogy jövőre ötven tövet nevelek az Óriás cseresznyepaprika x Habaneró hibridből, meglátjuk, milyen arányban lesznek azok, amelyek hozzák az F1 állomány tulajdonságait (talán 30%), majd ezeket is szelektálva, minden évben így járok el. Hátha! Hátha sikerül egy stabil állományt előállítani, bár mint mindennél, engem itt is jobban érdekelt maga az út, amíg eljutottam idáig, mint az elért eredmény!

Köszönöm, hogy végigolvastad! A megosztásokat is nagyon köszönöm!

Ha bármi csípősre van szükséged, webáruházunkban folyamataosan széles kínálatból válogathatsz:Katt!

Diczkó László

A fotók a szerző tulajdonát képezik, minden jog fenntartva!