Blog

Amikor külföldi ismerősöknek próbáljuk elmagyarázni, hogy mi is a fűszerpaprika, miért jó, ha majdnem minden ételünkbe bele tudjuk tenni, a legtöbben értetlenül állnak a témával szemben. Pedig ha megnézünk egy átlagos magyar háztartást, fűszerpaprikát valószínűleg találunk a konyhapolcon.

Nálunk a webshopban is különféle fűszerpaprikákat találtok, legyen szó csípős vagy kevésbé csípős ízekről, esetleg füstösebb aromákról. 

A méltán népszerű csiliszószok mellett igenis a paprikakrémeknek is megvan a maga helyük és szerepük a magyar háztartások konyhájában. Népszerűségüket az is indokolja, hogy kicsit kevésbé csípősek a folyékony rokonaikhoz képest. A paprikakrém készítése más eljárást és folyamatokat igényel, mint a szószok előállítása.

Sokszor tapasztaltad már, hogy időnként szeretjük innovatív módon újragondolni a már meglévő dolgokat. Csavarni egyet a rutinon, és előrukkolni valami újszerű megoldással. Ilyen termékeink a csípős paprikakrémek, amelyek ismerős ízvilága, mégis különleges textúrája azonnal a csilirajongók kedvencévé avanzsált. Te kóstoltad már? Ha igen, akkor jól tudod: a csípős paprikakrémeknek ott a helyük minden háztartásban.

Már az illatán is érződik, hogy ez bizony bivaly erős lesz. Aztán a szádhoz emeled, belekóstolsz, és elönti testedet az ismerős érzés: a szád és az arcod lángolni kezd, a szemed szinte kifolyik az égető hatástól, és úgy érzed, az egész tested lángvörös a sokkoló élménytől, amit a marha erős szósz okoz. Ez a csilipaprika és a belőle készített szószok, fűszerek és olajok fogyasztásának tipikus hatása.

Kétféle ember él a Földön: aki kipróbálta már a csilipaprikát, és aki még nem. Ha ez utóbbi csoportba tartozol, egy dolgot akkor is biztosan tudsz: baromira fog csípni. Nem csoda hát, ha hosszasan mérlegeled és győzködöd magad, hogy bele merj-e egyáltalán kóstolni. Vajon mennyire lesz erős az íze? És egyáltalán: mégis milyen lehet a csípős paprika hatása?

Gondolatok palánta széttültetés során

Munka közben hajlamos az ember elgondolkodni, főleg, ha egyedül dolgozik! Hallgassátok meg mik jutottak eszembe az átültetés kapcsán! Mi is a mikorrhiza gomba, mire jó és mire jó még. Mennyi "talajt" használ a növény.

DIY penetrométer

1. rész A felismerés

Szemtelen chilik

Minden évben van legalább egy tő paprika, vagy paradicsom, amin mindig meg-megakad a szemem, amin jártamban-keltemben, valamilyen külső tulajdonságával felhívja magára a figyelmet. Szerintem ezzel minden kertészkedő így van, néha-néha rácsodálkozik egy karalábéra!

A növénytermesztéssel, de főleg a chilitermesztéssel foglalkozó külföldi csoportokban rendszeres téma, a különböző otthoni keresztezések eredménye, új, „saját” fajták nemesítése. A videómegosztó oldalakon is számtalan felvétel látható ezekről a kísérletekről. Az esetek többségénél csupán a személyes kíváncsiság, vagy a termelő természetéből fakadó alkotási vágy a kiindulási elv, de vannak, akik valami „leg-et” szeretnének megalkotni, például a legcsípősebbet, stb, stb.

avagy éjjel, vagy nappal nőnek jobban a chilik?

Tessék mondani, ez a szósz hányas?

Tápanyag kimosódás mérése különböző közegekben

Kedvenc témámmal, a tápanyag kimosódással szeretnék foglalkozni ebben a fejezetben és egy (két) számomra izgalmas kísérletet is elvégzünk, ha az Úr is úgy akarja!

Az előző részekben taglaltuk a veteményezés előtti előkészületeket, a veteményezést, majd a chilipalánta nevelés I. fázisát egész addig, amíg el nem érik a legalább négy lombleveles, vagy más néven négy valódi leveles állapotot.

Igen, én legalább két egészen különböző fázisra osztom fel a palántanevelés időszakát, melyet technológiailag a növények tálcából, palántázó pohárba történő ültetése választ ketté.

A vetés, épp úgy, mint bármely technológiai folyamat, nagyon fontos, akár a növény egész életére kiható tevékenység a növénytermesztésben. Itt kezdődik a növények élete és mint tudjuk, ki mint vet, úgy arat! Ez majdnem igaz is! Sokféleképpen lehet elvégezni ezt a műveletet, de ha tudjuk mit miért csinálunk, talán jobb eredményeket érhetünk el.

Az előző, előkészületekről szóló részt ott hagytuk abba, hogy a tálcákat (vagy poharakat) kifertőtlenítettük, bevittük veteményezés előtt meleg, fűtött helyre, ugyanígy az ültetőközeget is. Az elvetni szándékozott magokat csáváztuk (NaOH oldattal kezeltük). Kitettük egy kis hideghatásnak is. Aki akarja csíráztathatja, én sosem szoktam.

Közeleg a tavasz, egyre többet gondolunk a veteményezésre. Annak ugyan még nem jött el az ideje, de néhány feladatot már elvégezhetünk.

Vegyük sorra a feladatokat!

Újra és gyorsan eltelt egy év. Az átlagtól most csendesebb, de korán sem tétlen időszakon vagyunk túl!