Blog

Úton, az ökológiai szemléletű kertészkedés felé II.

Diczkó László
Diczkó László
2021.02.04 15:55
Úton, az ökológiai szemléletű kertészkedés felé II.

DIY penetrométer

Nem vagyok szakember, csupán műkedvelő. Ezért aztán könnyű dolgom van, mert ha valamit nem értek, vagy unalmasnak találom, egyszerűen átugrom! Lehet, hogy ez nem helyes, de számomra nagyon praktikus!

Diczkó László

Tavaly ősszel határoztam el, hogy felhagyok a konvenciális növénytermesztéssel és áttérek az ökológiai szemléletű kertészkedésre. Ez nem megy egyik napról a másikra, de igyekszem, sokat olvasok és figyelem, azok munkáját, akik előbbre tartanak e téren tőlem.

A tapasztalat nem ér semmit, ha nem tudjuk átadni azt, ezért amikor elkészítettem a penetrométeremet, gondoltam megosztom veletek is, hogyan készült és hogyan lehet használni!

Szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik segítettek a készülék megvalósításában! Elsősorban a Stéh Bt-nek, Stéh Janinak, Vécsey Jancsinak, az Italmondo Bt-nek, Cserven Tibornak és Kovács Zolinak, a Kovács Autósbolt tulajdonosának!

Megosztásokat köszönöm!

Diczkó László

Videóban elhangzottak:

Tavaly ősszel úgy döntöttem, hogy felhagyok az eddigi termesztési gyakorlatommal, az eddigi konvencionális, termesztési gyakorlatommal és elindulok egy ökológiai szemléletű termesztés felé. Nem azért mert termés kiesésünk volt, vagy valami óriási nagy talaj eredetű problémánk, hanem egyszer jött egy felismerés, amiről bővebben olvashattok az előző blogbejegyzésemben. Miután nekem új ez a téma, nagyon sokat olvastam, sok videót megnéztem és voltak olyan videók ahol furcsa „keresztekkel” hadonásztak.

Ez egy penetrométer, egy talaj tömörség mérő készülék, amit én elkészítettem, mert 3-400 dollár körül lehet beszerezni. Úgy gondoltam, hogy ezt én meg tudom csinálni.

De miért is fontos a talajtömörség? Amikor talajvizsgálatot végzünk, végeztetünk, akkor nagyon fontos alap információkhoz jutunk egy talaj vizsgálatból. Mennyi különböző ásványi anyaggal rendelkezik a talajunk.

Tegyük fel, hogy sok ásványi anyag van a talajunkban. Sok nitrogén, foszfor, kálium, tehát egy klassz talajunk van. De a növény nem nitrogént, hanem nitrátot és nem foszfort, hanem foszfátot vesz fel. Ezeket mindenképp kapcsolni kell oxigénhez és ez csak akkor tud kapcsolódni, ha ott jelen van az oxigén és segíti a talajéletet. A baktérium és a gombák tárják fel a növény számára ezeket az anyagokat, például a nitrátokat és a foszfátokat és még sok minden mást. Fontos, hogy levegő legyen a talajban, egy jó talajban 25%-a levegő. Egy egyszerű összefüggés van, minél mélyebben levegős a talajunk, annál több talajéletünk, baktériumunk, gombánk van és ezekből minél több van annál több a tápanyag is. Számomra, lesarkítva ez egy ilyen összefüggés.

Van ez a penetrométer készülék, amit ha nyomunk lefelé a földbe, akkor felül van egy nyomásmérő óra és mutatja, hogy milyen ellenállással nyomjuk le a talajt és ez arányos a talaj tömörségével. Minden ilyen készüléknek van két fogantyúja, amivel tudjuk nyomni lefelé, szép egyenletesen. 2 cm/másodperc, így van valahogy meghatározva ennek a nyomásnak a sebessége. Van egy rúd, ami gyakorlatilag lenyomódik a földbe. Ezeken vannak jelzések, én 10 cm-ként raktam rá jelzéseket, de van ahol 5 cm-ként, de ez most mindegy. Van a végén egy cserélhető kúp, ezzel elég sokat bajlódtam, míg kitaláltam, hogy milyen kúpot kellene rátenni. Én egy háromnegyed colos kúpot készítettem. A kúpszög az nagyon fontos. Vannak 60 és 30 fokos kúpok. Én találtam egy rajzot, ami hivatkozik egy szabványra, ahol 30 fokos a kúp. Kisebb-nagyobb átmérővel létezik, én a nagyobb átmérőt választottam. A kisebbet oda ajánlják ahol sokkal kötöttebb, kavicsosabb talaj van. Nálunk ez kevésbé jellemző.

A készüléknek a lényege, ahogy nyomjuk lefele a talajba. Található rajta egy hidraulika henger, egy utánfutó fő fék henger. Van a végén egy nyomásmérő óra, ahol látjuk azt a nyomást, amit azzal generálunk, hogy nyomjuk lefele.

Úgy mondják mindenfelé, főleg amerikai oldalakon láttam, hogy 200 psi ez pound/inch2. Átszámolva ez gyakorlatilag ilyen 14kg/cm2-es nyomással tudjuk nyomni, addig klassz a talaj. Utána van egy átmeneti és egy nagyon rossz fázis. Tehát az a lényeg, hogy mindig 200 psi alatt legyen a talajunk.

Olyan nyomásmérő órát tudtam szerezni, amin van psi és bar osztás is. Ebből a szempontból könnyű helyzetünk van, hogy nem kell átszámolni.