…de hová tűnik a tápanyag a talajomból?

Na, itt akkor egy másodpercre időzzünk el! Logikusnak tűnik, amit mond a jóember, egy statikus rendszerben, például, ha acélba, vagy betonba ültetünk. A valóság természetesen az, hogy jellemzően helyi talajba, (kert, edény, stb.) kerülnek növényeink, amiben a víz, tápanyag, levegő stb. viszonyok sok mindennek nevezhetőek, de statikusnak nem!

Évek óta vizsgálom (na jó, vizsgálgatom) a tápanyagok (oldott sók) mozgását vertikálisan a talaj felső rétegében, jellemzően a gyökérzónában. Praktikusan ez érdekel.

Nem vagyok szakember, mert nem mezőgazdasági a végzettségem, csupán műkedvelő!

Előzmények

Az őszi talaj előkészítés során 15-18 kg/m2 szerves trágyát juttattunk ki a területre. A vizsgált területen nem szántással, hanem ásással került beforgatásra a trágya, majd tavasszal rotálással lett kialakítva a palánták helyei. A téli csapadék nem érte, mert növényházon belül történt a vizsgálat, csupán a palántázás előtti és a palántázáskor történő beöntözéskor juttattunk ki öntözővizet, melynek EC értéke 0,56 mS. (ez nem egy rossz öntözővíz) 

…de mi is az EC? ElectricalConductivity rövidítése. Elektromos vezetőképesség.  Mivel az oldott sók nagyon jól vezetik az elektromosságot, az oldatok vezetőképessége arányos az oldott sók koncentrációjával. Ezt mérjük. Bővebben itt olvashatsz róla.

A vizsgálat

A vizsgálathoz szúróelektródás EC mérőt használtam, amit a Modern Gazdáktól szereztem be. Ezzel könnyedén, azonnal olvasható értékeket kapunk. Eleinte azt hittem, megint egy fölösleges valami, de most már "bánom, hogy nem adtam érte többet" :) .

Nos…ástam egy árkot és elkezdtem felülről lefelé haladva kb. 8 cm-ként mérni a talaj EC értékét, valamint közvetlenül a talajszint alatt is horizontálisan vettem fel mérési pontokat.

Az alábbi eredményeket kaptam:

1. Ha megfigyeljük a felső, vízszintes értékeket, azt láthatjuk, hogy a csepegtetőszemnél jellemzően kisebb a mért EC érték.
2. Haladva a talajban lefelé, a legnagyobb EC értékeket kb. 35 cm mélységben mértem.

Miért???

Hiszen „vastagon” megtrágyáztam a földet, az ásással sem került olyan mélyre a trágya és a rotálás is kevert volna fel rajta!  Ennek egy oka van, a kimosódás! Az öntözővíz – esetünkben 0,56 EC – szépen lassan, de biztosan mossa lefelé a tápanyagot, igaz egyre lassuló mértékben, de mossa! A mosási kép a csepegtetőszemtől indulva, fordított gyertyaláng alakú.

Tehát, ha csupán az őszi trágyázásra bízzuk a tápanyag utánpótlást, eleinte bizony jelentkezhetnek tápanyaghiány tünetek növényeinken egészen addig, amíg el nem éri a fejlődő gyökérzet a tápanyagban gazdag réteget. Ha eléri!

Mit tehetünk? Nem kellett volna megtrágyázni a földet? Dehogynem! A szerves trágya nem csupán a talajerő pótlást szolgálja, hanem talajunk szerkezetét és a talajéletet is javítja. Ez utóbbi kettő, talán fontosabb, mint a tápanyag aktuális jelenléte, hiszen azt tudjuk pótolni! Helyesebben pótolni kell! Fejtrágyázással, egyéb oldott tápanyag kijuttatással. Rendszeresen, kontrolláltan!

Nem titkolom, ez a bejegyzés is azért készült, mert az idei tartós csapadékos időjárás "elintézte" a talaj felső részében  lévő tápanyagokat. Lemosta! Ráadásul a csapadék, elvileg 0 EC-jű, tehát, ha ki akarjuk mosni valamiből a tápanyagot, az eső, vagy a hó a legjobb!

Jelenleg így állok tápanyaggal a kertben.

Lejjebb nő valamicskét a koncentráció, de időszerű lenne a tápanyagfeltöltés.  Nálam oldott állapotban az öntözőrendszeren tudom kijuttatni a tápanyagot.  Esőben pedig nem öntözünk általában, ennek egyéb élettani okai vannak, talán egyszer írok erről is.

Örülnék, ha most 1,1-1,2 EC lenne a talajom vezetőképessége, a felső tíz cm-en. Nem annyi!. Látom, mérem! De majdnem minden nap esik! Ha nem tudok tápanyagot kiadni, legalább leírom! :D Ahogy tanult barátom mondaná: "pedig igény vóna rá!"

Tavalyelőtt annyira belemelegedtem az EC mérésbe, hogy júliusban újra ástam egy árkot. :D  Újra mértem és az alábbi eredményeket kaptam:

Nagyon érdekes, hogy amikor nem voltunk itthon és csak rábíztam valakire az öntözést, de nem kockáztattam, csupán tiszta vízzel kellett öntözni, kiolvasható a táblázatból!!!. :D Ott a pont, ahol csupán a "gyenge" öntözővíz nem adott hozzá tápanyagot, csupán hígított, mosott!

Vizsgáltam azt is, hogy ha egy száraz talajt elkezdünk öntözni, hogyan változik az EC. Jól látható, hogyan oldódnak ki a száraz talajból a sók, ezáltal emelkedik az EC, majd eljön egy pont, amikor az oldódás átvált kimosódássá! A táblázatban az EC értékek természetesen 0, 1, 0,2...0,9!

Ez visszafelé is igaz, ahogy szárad a talaj, nő a sókoncentráció!

Ha ezeket az időpontokat ismerjük – minden talajra és csak arra a talajra jellemző -, tudni fogjuk, az öntözés elindítása után, mikortól adhatunk tápanyagot (pontosabban, mikortól célszerű/gazdaságos) az öntözési fázisban! :D Ezzel spórolhatunk és csökkentjük a környezeti terhelést. Nem utolsó sorban pedig jobban megismerhetjük kertünk talajának tulajdonságait.

Köszönöm, hogy végigolvastad!

Szerző: Diczkó László - Chili Hungária Manufaktúra

Saját termesztésű chili paprika készítményeinket ide klikkelve tudod megnézni.