Habanero

Rövid adatok:

Csípősségi értéke a Scoville skálán: 100.000 – 350.000 SHU
Habanero vs Jalapeno: 12 – 100-szor csípősebb mint egy Jalapeno
Faj: Capsicum chinense
Íz: virágos, édeskés, ropogós

Csípősség:

A Habanero-t nagyon csípősnek tartják, azonban vannak 100-szor csípősebb chili paprikák is a ’super hot’ kategóriában. Például a Ghost chili és a Carolina Reaper paprika 1 millió és 2,2 millió SHU. A tipikus Habanero paprika 100.000 – 350.000 Scoville egységet tartalmaz. 1999-ben Guinness világrekorder volt. Ez nem azt jelentette, hogy csípősebb paprika nem létezett, csak a többit nem ismerték még olyan széles körben mint a Habanero-t.

Nagyon sok körülmény befolyásolja a csípősségét, mint például az öntözés üteme, éghajlat, növénygenetika, stressz a növényen, érettségi fázis és a betakarítás ideje.

Eredete:

A Habanero ősei nagy mértékben eltértek a most fellelhető paprikától. Eredetileg egy kis vad chile pequin volt. Több ezer éven át tartó tenyésztés és termesztés után a vadon élő chilit lángoló paprikává alakították. A Habanero eredete a dél-amerikai Brazil esőerdőbe nyúlik vissza. A legnagyobb termesztője Yucatan, Mexikó, mely egyedülálló talajösszetételének és éghajlatának köszönhetően mélyen beágyazódott a mexikói kultúrába. Ezek az adottságok jelentősen jobbá teszik aromában és csípősségben, mint bárhol máshol.

Honnan a neve?

A Habanero népszerű a Karib-szigeteken is. Nevét a „Habana”-ból kapta, ami a kubai La Habana városára utal. A 18. században a világméretű kereskedelmi hálózatuk miatt spanyolok voltak a felelősek a vetőmagok elterjedéséért. Végül ismerté vált Európában, Afrikában és Ázsiában is.

Fajták:

Napjainkban a Habanero szinte minden színben megtalálható, beleértve a narancssárgát, a pirosat, a csokoládé színűt és a fehéret is. A fehér kevesebb kapszaicinnal rendelkezik ezért enyhébb a csípőssége, jobban kiérződik a gyümölcsös íze. Ezek az eltérő színek a paprika szándékos vagy véletlen keresztezéséből jöttek létre. A színek izolálásának sok generációja után stabil fajtát hozhatunk létre.

Fogyasztási előnyök:

A Habanero sok c-vitamint tartalmaz. Grammra levetítve több c-vitamin található benne mint a narancsban. Egy paprika elfogyasztása a napi c-vitaminbevitel 100%-át lefedi, csak 18 kalóriát és 0 gramm zsírt tartalmaz. Kálium tartalma sem elhanyagolható. Egyértelműen tartalmaz nagy mennyiségű kapszaicint is, ami csípőssé teszi a paprikát.

Népszerűség:

A népszerűsége egyre jobban növekszik, mivel egyre elterjedtebb lett és egyre több ember fedezi fel. Ez a táblázat nagyon jól mutatja, hogy a Google a „Habanero” kifejezésre keresve 2004 óta folyamatosan növekszik.

Látszik, hogy augusztusban és szeptemberben vannak kiugrások. Gyanítom, hogy ez azért van, mert ez az időszak a szedésének a „szezon” és ilyenkor több információra rákeresnek a felhasználók.

Íze:

A Habanero íze nem különbözik más chili paprikától, gyümölcsös, virágos, édes, ropogós és csípős. Viszont ezek az ízek annyira egyedülállók, hogy referenciapontként szolgál más chili paprika ízének összehasonlításához. Különböző érettségi fokokban különböző csípősséggel bírnak. Zölden leszedve kevésbé csípős. Ha megkóstolod, akkor elsőre agresszív módol előjön a csípősség, ami gyorsan elhalványul. Viszont szószokban vagy ételekben ez a hő nem olyan ellenséges, sőt kifejezetten kellemes.

Kulináris felhasználás:

Édes párosítás. A Habanero jól párosítható édes ételekkel és ad nekik egy édes-meleg jóságot.

Habanero termesztése:

A növény általában 120 cm magasak és egyszerre 30-40 paprikát teremnek. Ha megfelelő a tápanyag a napfény, a hőmérséklet és az öntözés, akkor folyamatosan teremnek.

Csíráztatás: hagyományosan, mint a többi növénynél szükséges biztosítani nekik a meleget és a nedves környezetet.

Fénykövetelmények: teljes napsütésre van szükségük, ami fontos a növény számára. Minél többet kap belőle, annál több paprikát fog teremni.

Talajkövetelmények: a legtöbb paprikához hasonlóan a Habanero az enyhén savas talajt kedvelik, amely jó nedvességelvezető képeséggel rendelkezik. Az állandó nedves talaj a gyökerek rohadásához vezet.

Nedvességigény: ez a környezettől függ. Nem igényelnek túlzott mennyiségű vizet. Akkor öntözzük, ha szükséges, de ne várjuk meg hogy a levelek el kezdjenek fodrozódni a vízhiánytól.

Tápanyagigény: kedveli a szerves és a műtrágyát egyaránt. Ami fontos, hogy sok kalciumot és magnéziumot igényelnek.

Saját termesztésű chili paprika készítményeinket ide klikkelve tudod megnézni.