Haverom a levéltetű

Itt nem igaz a mondás, hogy aki a virágot szereti, rossz tetű nem lehet...mert lehet!...pedig imádják a rózsát is!

Ha megfelelően trehányak vagyunk, vagy csak szimplán elkerülte figyelmünket, hogy ezek az apró állatkák érdeklődnek a kultúrnövényeink nedvei iránt, hamarosan természetes ellenségei is megjelennek, pl. a katicabogár és annak lárvája, vagy a fátyolka és annak lárvája.

….és ekkor a gazdák három frakcióra bomlanak. Az első harcot hirdet és indul a permetezőért. A második fejében kattognak a praktikák: gyűjtök csalánt, beáztatom, majd annak a levével permetezek, a szobanövényeimet szappanos vízzel lemosom, a cserepekbe fokhagymát dugdosok, stb, stb. A harmadik hagyja a p…ba, majd a természetes ellenségeik elintézik és bont egy sört.

Fontos tisztázni: a levéltetű kártevő! Veszélyes kártevő! Védekezni szükséges ellenük! Szúró-szívó szájszervükkel, a növény nedveit szívogatja. A megtámadott levél torzul, a fonáka felé sodródik. A hajtások értelemszerűen szenvednek, szélsőséges esetben elpusztulnak.
A másodlagos kártételük azonban sokkal veszélyesebb! Szúró-szívó szájszervükkel vírusokat terjesztenek úgy, hogy a fertőzött növényt megszúrja, majd átkerülve egy egészséges növényre – minden levéltetűfajnak van szárnyas alakja is – azt megszúrva, közvetlenül megfertőzi azt. Védekezhetünk növényvédő szerekkel, én elsősorban felszívódó szereket ajánlok, mivel a levelek sodródása miatt a kontakt szer érintkezése a levéltetűvel kétséges – akkor pedig hatástalan -, de minden esetben méhkímélő permetezési technológiával!
Csalánlével is kezelhetjük a fertőzött növényeket, de tapasztalatom szerint ez csupán gyérít, így a kezelés ismétlése feltétlenül szükséges. A mosószeres lemosás csupán szobanövényeknél jöhet szóba, de működhet az is. Ha komolyan gondoljuk a védekezést gyümölcsfák esetében, akkor az őszi, majd a tavaszi lemosó permetezés elkerülhetetlen. …és ha ezeket mind elvégeztük, …akkor sincs garancia, hogy hétfőről keddre virradóra nem lepik el kedvenc kultúrnövényeinket a levéltetvek.
Ekkor újra gondolkodóba esik a gazda: vajon mi végre teremtette az Úr ezeket a jószágokat? Mi hasznuk ezeknek?

Talán az a mézharmat, amelyet kibocsájtanak magukból és sok apró rovarnak szolgál táplálékul?  Amit a méhek is gyűjtenek és igen kiváló, talán a legmagasabb ásványi anyag tartalommal bíró méz készül belőlük? Lehet. Mindenesetre a hangyák igen szeretik, ezért védelmezik is a tetveket, ezzel nehezítve természetes ellenségeik jóízű falatozását. Mindenesetre, ha növényünkön hangyát látunk, vizsgáljuk meg a levelek fonákát, nincs-e rajta érdeklődő levéltetű!

 Jó védekezést!

fotók: Chili Hungária Manufaktúra archív

Szerző: Diczkó László

Saját termesztésű chili paprika készítményeinket ide klikkelve tudod megnézni.