A chili skála egyfajta ranglista, amiből hozzávetőlegesen megtudhatod, hogy milyen erős egy adott fajtához tartozó paprika. Érdeklődésed eredhet pusztán kíváncsiságból vagy előre megfontolt fogyasztói szándékból. Mármint vásárolnál egy terméket, de nem vagy biztos benne, hogy kellően csípős lesz-e vagy éppenséggel már a tűréshatárodon jóval kívül esik. Esetleg palántát nevelnél, aminek a termését fel szeretnéd használni, és tudni szeretnéd, hogy mire számíthatsz tőle.
Hogyan értsd a chili skála adatait?
Ha szemfülesen olvastad az első bekezdést, akkor észrevetted, hogy azt írtuk, hogy hozzávetőlegesen tájékozódhatsz a chili skálából egy paprika csípősségéről. Azért így, mert nem emberi tényezők határozzák meg, hogy egy növény mennyire lesz erős. Illetve azok is befolyásolják olyan tekintetben, hogy a palántát nevelő gazda mennyire gondoskodó, hogyan kezeli a növényeit. De nem áll minden egyes termés fölött egy injekciós tűvel és fecskendezi a paprikákba milligrammra pontosan ugyanazt a kapszaicin mennyiséget.
A kapszaicin vegyület a chilikben alapból megtalálható több-kevesebb mennyiségben. Kedvező időjárási körülmények között intenzívebben lesz jelen, míg ha nincs elég meleg, vagy nem elég tápanyagdús a talaj, akkor a minimális érték közelében fog maradni. Korábbi blogbejegyzésünkből megtudhatod, hogy a chili skálán a kedvenc paprikád hányadik helyen szerepel.
Hogyan sorolják be a chiliket?
A chili skála hivatalosan kitalálójának a nevét viseli, ezért Scoville skála néven találod meg leginkább. Wilbur Scoville amerikai gyógyszerész volt az első, aki számokban is meg akarta mutatni, hogy egyes paprikák kapszaicin tartalma eltérő. A kapszaicin felelős a jellegzetes csípős érzetért, amit chili evéskor tapasztalsz, de számos jótékony hatása van az emberi szervezetre. Ezért sem mindegy, hogy melyik paprikával mennyit lehet fogyasztani.
A teszt, amit kigondolt, annyiból áll, hogy egy ötfős kontrollcsoport az adott chiliből készült oldatot addig hígítja cukros vízzel, amíg egyik tag sem érzi az erejét. Az SHU érték tulajdonképpen a hígítási számot mutatja, ez a Scoville skála mértékegysége. Bár ez a mérési módszer meglehetősen szubjektív, kiindulási alapnak mindenesetre jó, hogy felmérd melyik fajta lehet számodra a következő lépcsőfok.
Csípőset, de mértékkel
Ha magad elé veszed a chili skálát és megnézed, hogy hol helyezkednek el azok a fajták, amiket szoktál enni, akkor kialakul egy kép, hogy nagyjából meddig tart a komfortzónád. Ha kész chili szósz vagy fűszerkeverék vásárlásán gondolkodsz, akkor keresd a terméken, hogy megközelítőleg milyen SHU értékkel bír. Ha nincs rajta, az sem nagy baj, mert az összetevőknél még megtalálhatod, hogy milyen típusú paprikákból készült, így azok erősségét vissza tudod keresni.
Akár magadnak, akár másnak szereznél örömet egy különleges készítménnyel, azt javasoljuk, hogy az eddig bevált chilik erősségét ne nagyon lépd túl. Kihívásnak jó buli lehet egy-egy falat extra csípős falat fogyasztása, de ez inkább megpróbáltatás, mint élvezet. A chili skála közepétől hirtelen nagyon megugranak az értékek, amik még a rutinos fogyasztókat is megizzasztják.
Webáruházunkban enyhén csípős, füstösebb, gyümölcsös vagy akár vadas ízvilágú chiliket találsz, amik egytől egyig hazai földben nevelkedett palánták terméseiből készültek. Igyekszünk továbbadni a szemléletünket, hogy a chili nemcsak az ereje miatt rendkívüli, hanem változatos aromája és az egészségre gyakorolt pozitív tulajdonsága miatt is. Fedezd fel a paprikák páratlan világát, kóstold meg a chili szószok, savanyúságok, fűszerek pikáns aromáját.
