Blog

Veteményezés előtti előkészületek

Diczkó László
2020.02.03 14:37

Közeleg a tavasz, egyre többet gondolunk a veteményezésre. Annak ugyan még nem jött el az ideje, de néhány feladatot már elvégezhetünk.

Vegyük sorra a feladatokat!

Szaporító közeg

Célszerű beszerezni jó minőségű, megfelelően homogén, aprószemcsés  szaporító földet. Én a Pindstrup Plus Blue típusút használom (KITE-nél beszerezhető jó áron), de van más, szintén jó minőségű szaporítóföld, pl Kekkila. Ezek tulajdonképpen tőzegkeverékek, némi tápanyaggal feltöltve, de ez szinte mindegy, ami fontos hogy 0-6 mm frakciójú!  Nagyon jó kelési eredményt értem el a Jiffy tőzegkoronggal, abban meg konkrétan nincs semmi, tehát ne a tápanyag feltöltöttségét nézd és ne a pH-ját, mert mindkettő nagyon hamar elmegy abból a néhány cm3-ből, ami a szaporítótálcába kerül! Majd korrigáljuk! Legyen finomszemcsés! Jól körül tudja venni a magot a közeg, nedvesen tudja tartani. Tápanyag sem kell (sőt káros), hiszen a még szikleveles korban kizárólag a magban lévő anyagokból él!

A csírázásról és annak feltételeiről, egy későbbi bejegyzésben beszélek.

Tehát finomszemcsés tőzegkeverék!

Ha kitűztük a veteményezés napját, előtte minimum egy, de inkább két nappal vigyük be fűtött helységbe, melegedjen kissé át a tőzeg. 15-17 fok már elég, veteményezéskor úgyis fűtünk, majd melegszik a tálcában is tovább.

Edény

Tulajdonképpen mindegy milyen, csak legyen egy nyílás az alján, hogy ki tudjon szivárogni a felesleges víz. Én 187 helyes KITE polisztirol tálcát használok, de jó (jobb!) a kevesebb férőhelyes is. A 187-es a maximum férőhelyszám, amiben még lehet palántát nevelni egészen a kiültetésig. Ha tehetjük, a tálcából nagyobb korában – 6-8 lombleveles kor - ültessük át palántázó pohárba, de ha nem sikerül, akkor is jó lehet. Az időzítés fontos! Lehet egyből pohárba is vetni, de én tálcában kezdem és aztán poharazom át, ezzel elkerülöm a ki nem kelt, üres poharakkal való bíbelődést és nem megy kárba a viszonylag sok szaporító föld, ami a pohárban van. Bármilyen pohár van (tejfölös, stb..) legyen az alján lyuk, vagy egy kis vágás, mindegy mi, de legyen!

Ha új edénybe vetünk, nem feltétlenül kell előtte kifertőtleníteni, de ha használt, akkor igen! Hypós vízzel. 10 literhez 6 dl Hypót kell tenni, de én nem vacakolok vele, 10 liter vízhez 1 liter Hypót teszek. Először a tálcába maradt földet kirázom és leöblítem vízzel. Egy rozsdamentes mély tálcába keverem be a Hypós oldatot, abba belenyomkodom a polisztirol tálcát. Kétszer háromszor belemerítem, majd lecsöpögtetem.

Ezután slaggal, bő vízzel leöblítem! Ez nagyon fontos! A bő vizes öblítés! A maradék hypó el fog párologni, de ne bízzuk a véletlenre! Az így előkészített tálcákat már bekészíthetjük pár nappal korábban, a veteményezés helyére.

Használhatunk olyan szaporítótálcát is, ahol nincsenek külön helyek a magoknak, hanem egy részből áll. Ebbe beleszórjuk a magokat és később kell kibányászni (pikírozni) a kis palántákat pohárba, de én ezt nem szeretem!

Szaporítóanyag

A vetőmag! Ezen sok minden múlik! Sajnos halálbiztos forrást, ahonnan a nagyon erős paprikák vetőmagjait 100% biztonsággal meg lehet venni, nem tudok! Mindig több helyről veszek magokat. Ráadásul veszek is vissza magokat. Erről már tavaly írtam itt: Nem kelt ki a vetőmagod? Más lett belőle?  Ha nem kelnek ki a "gyári" magok, legyen mihez nyúlni március elején! Ráadásul az a tapasztalat, hogy a visszavett magok sokkal jobb csírázási hajlama van, mint a vásárolt magoknak. Ennek több oka van, röviden talán annyit: alkalmazkodott az itteni rendszerekhez. Kell a fajtaazonos mag mindig, mert a keresztbeporzás, vagy az állomány leromlás bizony valós probléma lehet! 

Ha minden évben veszünk vissza magot, az a legjobb módszer a fajtaazonosság megtartásához, hogy az elvetni kívánt magok összmennyiségének az 50%-át a megelőző év magjai adják, 20%-át a két évvel előttiek, 10%-át a három évvel előttiek…és így tovább. Ez az ökölszabály, természetesen csak a nem hibrid fajtákra igaz! Mindenesetre kell magot izolálni, vagy vásárolni!

A paprika esetében a vetőmaggal leggyakrabban a veszélyes paprikamozaik-vírus vihető át. E vírus ellen a magot 2 százalékos (10 liter vízbe 20 dkg vegyszer) nátrium hidroxid (NaOH) 10 percig kell áztatni, majd a magot tiszta vízzel többször leöblítjük! Egy edényben megkeverjük az oldatot, a magot egy nyeles szűrőbe tesszük, belemártjuk, majd a szűrőt kiemelve bő vízzel öblítünk. Minden víz langyos! Ha lehet, minden csapat után cseréljük ki az oldatot!

NaOH kristály

Ezt már közvetlenül a vetés előtt nem célszerű végezni (macerás a vizes magokat vetni), meg lehet kissé szárítani úgy sokkal könnyebb dolgozni velük! Talán az áztatás hatására, de jobb a kelési arány és időben is sokkal hamarabb végbemegy a csírázás. Ez egy nagy pozitívuma a kezelésnek!

Van, aki csíráztatja a magokat vetés előtt, én sosem! Beáztatni, átöblíteni lehet, mert a magok felületén van egy csírázás gátló anyag (paprikánál inkább a kemény maghéj okoz problémát). Ez azért van rajta, hogy pl. a pardicsom vagy paprika belsejében, az ott lévő nedves környezetben a mag ne csírázzon ki! Áztatással ez a bevonat leázik a magról, felpuhul a héj, ergo hamarabb kikel!

Csíraképesség. Nagyon nagy tapasztalatú szakember is állítja, van olyan, hogy egy mag az első évben nem kel ki, de a következő évben már igen. …és fordítva!  Ezt úgy hívják, hogy elfekszik a mag. Nem értik ezt pontosan mitől van, de van. Mindenesetre érdemes december végén, vagy január elején próbavetést végezni. Mégiscsak lássa az ember időben, mire számítson. Az a tapasztalat, hogy azok a magok, amiket ért hideg hatás, jobban csíráznak, mint amiket nem. A hideghatás, vagy a szimulált "tél" bizonyos fajoknál pozitív génreakciókat vált ki. Ezért érdemes néhány napra, vagy hétre hideg, de nem fagyos helyre tenni. Segíteni szokott. (szimuláljuk a természetes környezetet. Télen hideg van.) ...de erről maj legközelebb!

Olvasd el a folytatást itt: Veteményezés

Megosztásokat köszönöm!

Fotók a szerző tulajdona, minden jog fenntartva!