Blog

Veteményezés

Diczkó László
2020.02.11 09:23

A vetés, épp úgy, mint bármely technológiai folyamat, nagyon fontos, akár a növény egész életére kiható tevékenység a növénytermesztésben. Itt kezdődik a növények élete és mint tudjuk, ki mint vet, úgy arat! Ez majdnem igaz is! Sokféleképpen lehet elvégezni ezt a műveletet, de ha tudjuk mit miért csinálunk, talán jobb eredményeket érhetünk el.

Az előző, előkészületekről szóló részt ott hagytuk abba, hogy a tálcákat (vagy poharakat) kifertőtlenítettük, bevittük veteményezés előtt meleg, fűtött helyre, ugyanígy az ültetőközeget is. Az elvetni szándékozott magokat csáváztuk (NaOH oldattal kezeltük). Kitettük egy kis hideghatásnak is. Aki akarja csíráztathatja, én sosem szoktam.

Az edények.

A kifertőtlenített tálcákba, vagy pohárba beletöltjük a közeget, berázzuk, ütögetjük, hogy tömörödjön. Ne nyomkodjuk, csak ütögessük. Nem jó a túl tömör talaj, erről lejjebb írok. Töltsünk rá többször földet és kézzel, vagy egy glettvassal simítsuk el egyenletesen. Készítsünk kis fészket a közegbe. Ebbe a fészekbe helyezzük a magokat egyesével (nem kettesével, vagy hármasával, mert még véletlenül kikel mind és akkor lesz vele bajunk!).

Az optimális vetési mélység az irodalom szerint 4D. Ez azt jelenti, hogy ha pl. esetünkben 3 mm-es a mag átmérője, akkor a vetési mélység 12 mm lesz. Ezzel szemben ugyanott a paprika vetési mélységére 0,5-1 cm-t ír. Nyilván talajviszonytól ez függhet, de akkor is ellentmondó, valamint ez nekem így egyáltalán nem pontos és egyértelmű, ezért a saját "szabványom" a következő:

A vetési mélység paprika esetében tőzegkeverék magágyban 2D, vagyis a mag átmérőjének kétszerese. Tehát a három milliméter átmérőjű mag vetési mélysége, a fenti környezetben 6 mm lesz. Kissé visszarugózik a talaj, ezért készítettem rá egy eszközt, amivel kb 8 mm-es fészket nyomunk vele a talajba, ez ha kisség visszarugózik, akkor is jó lesz.

Elvileg ezért a magokat osztályozni kellene méret szerint és a nagyobbakat mélyebbre, a kisebbeket sekélyebbre kellene vetni, de ezzel ebben a volumenben nem foglalkozunk, helyesebben én nem foglalkozom, elfogadom, hogy nem egyidőben kelnek a növények.  Ha feltételezzük, hogy egyszerre kelnek a magok (egyébként nem) a föld alatt, akkor a nagyobb magból hamarabb fog a rügyecske a talajszint fölé nőni, mint a kisebb mag csírája. Ha tálcában marad kipalántázásig, probléma lehet az ebből fakadó és a nem azonos csírázási erélyből fakadó szétnövés. Leegyszerűsítve, vannak magok, melyek hamarabb csíráznak, szélsőséges esetben akár két héttel is, mint a késők. Ezek a hamarabb kikelt növények hamarabb is hozzák a lomblevelüket és – mivel törekednek minél több fényt kapni – benövik a későn kelő magok fölötti helyet, ezzel beárnyékolva a kései magoncokat. Gyakorlatilag elnyomják! A tapasztalat az, hogy az ilyen elnyomott növényekből nem igen lesz sok minden, erősen visszamaradottak, nyúltak, csököttek lesznek. Ezért jó kipoharazni a palántákat, de erről majd később.

Tehát beletesszük a fészekbe a magokat.

A tálcára ekkor újra teszünk egy kis földet és betakarjuk a magokat vele. A glettvas most is segít. Lazán meglapogatjuk vele az eligazított földet a tálca tetején, majd egyik szélével a glettvasnak, lehúzzuk a fölösleges földet a tálcáról.

Tehetjük a magokat a talaj felszínére is, majd pl. egy ceruzával belenyomkodjuk kb. 1 cm-re a talajba. Ezután egy marék földdel betakarjuk a tálcát, vagy újjal benyomkodjuk a kialakított lyukat. Mindegy milyen megoldást választunk, a lényeg, hogy kb 0,5-1 cm mélyre kerüljenek a magok!

Eddig meglennénk, ezt most valahogy ki kellene keltetni!

A mag, egy nyugalmi állapotban lévő növény. Nyugalmi állapotában a maghéj alatt várja, hogy olyan impulzusok érjék, amelyek kizökkentik ebből a nyugalmi állapotból és növekedésnek indul. Akár évekre ebben az állapotban maradhat! 4-5 év múlva viszont jelentősen kezd csökkenni a csíraképessége. Mik ezek az impulzusok, milyen feltételeknek kell történnie/meglennie, hogy "felébredjen" a mag?

Első feltétel a víz jelenléte. Viszonylag sok víz felvételével kezdődik a csírázás, már ha megvan a második feltétel, a csírázási hőmérséklet is. Paprika esetében ez 28-32 fok is lehet. E két feltétel egyidejű meglétekor a sejtek megduzzadnak a maghéj alatt, ezzel egy időben a maghéj megpuhul. Optimális esetben. a térfogat növekedés a megpuhult maghéjat felrepeszti, és lassan kibújik belőle a gyököcske. Közben persze az életre kelt sejtek lélegeznek is, melyet a felrepedt maghéj segíti, hiszen a csírázás alatt gyors ütemben megindul a sejtosztódást, amihez oxigénre van szüksége a sejteknek. Ez a harmadik feltétele a csírázásnak, a laza, oxigéndús környezet. Ezért utaltam fentebb, hogy ne tömörítsük "agyon" a talajt, mert nem lesz kellően levegős, de laza se maradjon, mert akkor nem veszi körbe teljesen a magot, nem tartja nedvesen. Tehát, úgy érzéssel.

Amikor Puskás Öcsi tízből, tízszer találta el a kapufa és a felső léc találkozását, megkérdezték Tőle, mi a titka? Azt mondta: Úgy kell csinálni! :D

Szóval, ezt is úgy kell csinálni, érzéssel!

Magok betakarva, már nagyjából sejtjük mi is kell ahhoz, hogy eredményesen keltessük ki Őket. Hogyan tovább?

Előkészítettük az egyik mélyebb tálcát, vagy egy olyan edényt, amibe beleférnek a tálcáink, vagy poharaink,  amibe langyos (!), lehetőleg szűrt vizet teszünk. Sima, háztartási aktív szenes vízszűrőn átengedett víz pont megfelelő! Csapvizet nem javaslom a klórtartalma miatt, mert az annyira nem kell, hogy tulajdonképp káros! A nagyobb guruk 0-ás vizet ajánlanak. De mi is ez a 0-ás víz és miért fontos?

A víz, amivel a hétköznapjainkban általában találkozunk, nem csupán dihidrogén-oxid, hanem vannak benne oldott egyéb ásványok, anyagok is. Sokféle. Vas, mangán, kálcium, sokminden. A vezetékes vízben valami fertőtlenítő anyag is jelen van, mondjuk hypo, vagy klór. Nálam a vezetékes víznek is és a nyersvíznek is 0,56-0,57 az EC-je. Egy későbbi fejezetben taglalni fogom az EC fogalmát, most csak egyszerűen azt jegyezzük meg, hogy a víz vezetőképessége, a benne oldott sók (sóionok) mértékével arányosan változik. Ezt az összefüggést kihasználva, egy arra alkalmas eszközzel vizsgálhatjuk a vizünk vezetőképességét, vagyis az oldott sótartalom relatív mennyiségét.

De miért fontos, hogy a csírázás alatt lehetőleg alacsony EC-jű, aktívszenes szűrőn átengedett vízzel kezeljük az állományunkat?

Az ozmózis jelenség miatt!

Ez azt jelenti röviden, hogy egy féligáteresztő membrán két oldalán lévő különböző töménységű folyadék, a sűrűbb, nagyobb töménységű folyadék felé áramlik.

A mag kialakulásakor, tápanyagokat halmoz fel a szikben, melyekből vízfelvételkor oldat lesz, melyet a növény már hasznosítani tud. Ennek a kialakult oldatnak van egy "sűrűsége", "töménysége", EC-je. Ha mi ettől a sűrűségtől, EC-től magasabb (EC-jű, sűrűségű) öntözövizet adunk a magnak, vagy a csíranövénynek, előfordulhat egy visszafelé áramlás, azaz, nem hogy vizet venne fel a növény, de vizet veszít! Fonnyad, szárad! Sokszor észre sem vesszük, csak azt, hogy nem kelt ki.

Ozmózis jelenség. A koncentrált oldat felé történik az áramlás.

Emiatt törekedjünk a minél kisebb EC-jű víz használatához legalább két lombleveles állapotig, eddig ugyanis a növénynek semmilyen plusz tápanyagra nincs szüksége, mert a szikből él, az látja el tápanyaggal a gyökér kifejlődéséig.

Visszakanyarodva, már most meg kell kezdeni a talajlakó gombák elleni védekezést!  A vízbe tegyünk Proplant nevű szert, 10 literhez 60 ml-t. Ez egy gombaölő szer, jó drága. Használjuk többször is a palántanevelési időszakban, de a túlhasználat akár törpésedést is okozhat! Vagy Dithane M45-öt  ajánlás szerint. Ez is gombaölő, ez is jó lehet. Biztosan vannak valami bio módszerek is, de ebben a fázisban én nem "kockáztatok", mert túl nagy a rizikó!

Amire elsősorban kell számítani, az a palántadőlés. Ez egy gombabetegség, a Pythium spp., Rhizoctonia s., Alternaria a., Fusarium spp. gombák okozzák. Tünete, hogy a gyökérnyaknál a szár elvékonyodik, elfolyósodik és a növény egyszerűen eldől. Később még lesz róla szó! Menthetetlen, ezt csak megelőzni lehet! úgy, hogy elpusztítjuk ezeket a gombákat és/vagy a az élőhelyüket tesszük tönkre! Mindkettőt alkalmazzuk! Első lépésben a vetés után az első beáztatásnál például a Proplantos oldattal, de későbbi fejezetekben majd beszélek egyszerű és hatásos technikákról is.

Tehát az elvetett tálcákat beletesszük a már előkészített (maradjunk) Proplantos oldatba és várunk. Addig várunk, amíg a víz meg nem jelenik a tálcák tetején. A föld szépen átnedvesedik, kissé csillogni fog. Ekkor kivesszük a tálcát és pár percig hagyjuk csepegni. Ha lecsepegett (2-3 perc) elhelyezzük oda, ahol ki szeretnénk csíráztatni. Ez nem mindig esik egybe a palántanevelés helyével, mert más körülmények szükségesek a csírázáshoz, és más a növekedéshez, erről is majd a későbbi fejezetekben.

Csírázás

Az irodalom szerint 16 C alatt nem kezd csírázni a paprika mag. Mindig meleg, lehetőleg az elérhető legmelegebb helyre teszem a tálcákat. Padlófűtésre, de ez nem feltétel. Optimális csírázási hőmérséklet 28-30 C fok körül van. Ne spóroljunk a meleggel!

A csírázáshoz sok nedvességre van szükség, ezért áztatjuk be a tálcákat, mert így veszi fel a legtöbb nedvességet, telítjük vízzel a közeget! Ne száradjon ki a talaj a csírázás alatt! Takarjuk le a tálcákat egy vékony takarófóliával, vagy folpackkal! Általában ilyen takarással kibírja a közeg a magoncok kikeléséig anélkül, hogy öntözni kelljen.

Az ötödik-hatodik napon elkezdenek kibújni a növények, de ezt a fajta és vetőmag kelési erély függő is, valamint az eltérő vetési mélység is befolyásolja kissé! (és még sokminden fent sorolt körülmény). 7-8 nap után, ha nem akar bújkálni a mag, érdemes egy fogpiszkálóval kibányászni egy-két magot és megvizsgálni, hogy megpattant-e már a maghéj? Milyen állapotban van? Előfordul, hogy két hét is kell, mire elkezdenek kelni, de az a tapasztalatom, hogy ha 7-8 nap után nem bújik ki egy sem a tálcából, akkor ott valami gond van! Két hét múlva felülvethetjük ezeket a tálcákat. A felszínre tesszük a magokat és egy ceruzával óvatosan 0.5-1 cm mélyre a földbe nyomjuk. Az ujjunkkal rásimítjuk a földet és várunk!

Ha a tálcában több helyen elkezdődött a kelés, vegyük le a takarást róla és azonnal mehetnek a nevelő helyükre! Én, ha a 187-es tálcában 10 mag elkezdett kikelni, már viszem is a lámpák alá! Itt újra nagyon fontos dolgokat kell elkövetnünk, de erről majd a következő részben!

Megosztásokat köszönöm!

Minden jog fenntartva! Nem jelölt fotók a szerző tulajdona.

A következő részben, folytatásként a Chilipalánta nevelés I. fázisát vesszük sorra.

Ha nem bírod kivárni az új termést, csípős szószokat rendelhetsz webshopunkról: Chili szósz - Chili Hungária Webáruház