Az őseinktől örökül kapott tartósítási eljárást a mai napig előszeretettel alkalmazzuk, ugyanis összehasonlíthatatlanul különleges íze van a kolbásztól kezdve a füstölt paprikáig bárminek, ami alkalmas arra, hogy a füstölőbe lógassuk. Régen ezzel őrizték meg a különböző ételek szavatosságát, vagy tették sokáig fogyaszthatóvá. Ma már erre nem lenne szükség, hiszen a hűtő feltalálásával kiküszöbölték ezt a problémát, viszont egy finoman füstölt kolbász vagy sonka ízéről kár lenne lemondani.
Ebben a bejegyzésünkben visszaemlékezünk a füstölés eredetére, és kiderítjük, hogy ki és miért tett először paprikát a tartósítóba.
Tűz és füst
Őseink sokkal jobban függtek a természettől, jobban ismerték és talán jobban is tisztelték. Mindenért hálásak voltak, amit a természettől kaptak, köszönetüket pedig az általuk vélt istenségeknek nem győzték leróni. A rossz energiák ellen gyakran vetettek a tűzre ürmöt és zsályát. A tűz és füst, amióta az emberek felfedezték, nem csak az otthonok melegét adták, hanem védelmet a vadállatokkal szemben, meg tudták főzni-sütni az ételüket, sőt, tartósítani is tudták.
Amikor még nem volt tartósítószer
Ma már nincs olyan étel szinte, ami ne tartalmazna valamilyen tartósítószert. De ez nem mindig volt így, sőt sokáig okozott problémát a hűtőgép feltalálása előtt, hogy milyen ételeknek hogyan lehet a szavatosságát minél tovább megőrizni. Így aztán a szükség úgy hozta, hogy három eljárást is kitapasztaltak elődeink:
- Sózás-szárítás
- Zsírban tárolás
- Füstölés
A szárítás során a vékony csíkokra vágott húst sóval bedörzsölik, ezzel gátat szabva a baktériumok bejutásának és elszaporodásának. Aztán a forró levegőn hagyták kiszáradni. A középkor kedvelt úti csemegéje volt vagy levesbe főzve vagy a la natur elrágcsálva.
A zsírban tartósításhoz először le kellett sütni a húst, majd annyi zsírral nyakonönteni, hogy a hús egyáltalán ne érintkezzen a levegővel. Tudtad, hogy a paprikát is szokták olajban eltenni? Olvasd el korábbi blogbejegyzésünket, és készítsd el!
Füstbe ment a kolbász, a sajt, a fokhagyma
A három eljárás közül ez a legösszetettebb, ennek ellenére a magyar háztartások legkedveltebb eljárása volt például disznóvágások után. De nem csak húst, hanem halakat vagy akár sajtot, paprikát is füstöltek. Először a paraszti házakban a szabadkémények adták házon belül a füstölésre a lehetőséget, majd később a mászókémény vagy a direkt erre a célra épített füstölő.
A füstöléshez szükség van fára, de nem akármilyenre. Jellemzően keményfát pl.: gyümölcsfa, bükkfa, nyírfa, tölgyfa vagy ezek forgácsait használják.
Kétféle füstölési eljárást különböztetnek meg a hozzáértők: a hideg és a meleg füstölést. Míg előbbinél maximum 30 fok alatti, hosszú ideig - akár napokig elnyúló - eljárásról beszélünk, addig az utóbbinál lényegesen rövidebb ideig tart a füstölés, nagyjából 60-80 fokon. A kettő közül csak az első módszer alkalmas tartósításra, a másodikat inkább ízesítésre használják. A füstös ízt kölcsönözheted ételeidnek a díjnyertes chili szószaink egyikével is.
Így készül a füstölt paprika
Füstölés előtt a leszüretelt gyümölcsöt a csumájánál fogva felfűzzük damilra, és füzérként kiszárítjuk. A csörgős paprikákról ezután letörhetjük a száraikat, és fémtálcára helyezve (ne érjék egymást a gyümölcsök) a füstölőbe tesszük. A paprika esetében nem annyira a hőmérséklet a mérvadó, meleg füstöléssel 20-30 perc alatt el is készül.
Rendelj különleges paprikakészítményeink közül, melyekkel feldobhatod a hagyományos magyar konyha alapremekeit. Hogy megkönnyítsük a beszerzést, rendelésedet a konyhádba szállítjuk.