Blog

Chilipalánta nevelés II. fázis

Diczkó László
2020.03.02 08:21
Chilipalánta nevelés II. fázis

Az előző részekben taglaltuk a veteményezés előtti előkészületeket, a veteményezést, majd a chilipalánta nevelés I. fázisát egész addig, amíg el nem érik a legalább négy lombleveles, vagy más néven négy valódi leveles állapotot.

Növényélettani szempontból nagyon veszélyes időszakon vagyunk túl. Én ezt mindig egy átvészelésnek élem meg, hiszen ha valami növénybetegség ütné fel a fejét, igazából még lomblevél híján, védekezni sem nagyon tudnánk.  Ez alatt a néhány hét alatt szép gyökérzetet növesztett a chilink, és mint írtam, legalább négy lomblevele is van már. Él, lélegzik, tápanyagot is vesz már fel, ellentétben a szikleveles állapottal, amikor még a növekedéshez a szikben felhalmozott anyagokat használta el.

Az átvészelésről, túlélésről átkerül a hangsúly a növekedés forszírozására, ami új kihívásokkal állít szembe minket. Engem legalább is feltétlen!

Nem szeretném én ezt túlbonyolítani, de engedjétek meg, hogy egy picit elkanyarodjak a közvetlen témától!  Bár műkedvelőnek tartom magam, de sosem fogadtam el, ha valaki nagy általánosságban próbált valamit elmagyarázni úgy, hogy a magyarázata egy régi megfigyelés leegyszerűsített vázlata volt csupán, ok-okozati magyarázat nélkül. Például: leviszi a köd (az állományban gomba, vagy baktériumos fertőzés alakul ki, a tartós magas páratartalom miatt) vagy : ennek már csak az kellene, hogy megsüsse a nap! ( növekedésben megállt, vagy jelentősen elmaradott állomány, részben (!!) az elégtelen fényviszonyok miatt, vagy arra hárítva).

Ezek a definíciók engem egyszerűen nem elégítenek ki! Ha csak részben is megértjük, mi-miért és hogyan történik a növényben, vagy a talajban, óriási lépést teszünk a stabil növénytermesztés irányába.

Fólia sátor

"...slamposan, magányosan jár!..." by Z'Zi Labor

Nagyon egyszerű dolgokat kell csupán tennünk, de azt rendszeresen! Megfigyeléseket kell végeznünk, összehasonlításokat, melyeket lehetőleg termesztési kísérletek előzzenek meg. Rendszereznünk kell az információkat, majd értékelés után következtetéseket levonni és jó irány esetén alkalmazni kell a megszerzett tapasztalatokat!

Egy kísérletet végigvinni egy szezonon keresztül, ahol akár napi méréseket is kell végeznünk, nagyon megerőltető és nyűgös, belátom. De a befektetett energiáért cserébe olyan információkat kapunk, vagy igazolunk vissza, amelyek nagyon sokat segítenek az elkövetkező évek termesztéseihez. Egyszerűen megerősít, ha olvasok valamit és azt vissza tudom igazolni az állományban. Elmondom az én példámat. Adott nagyságú területen, ugyanannyi tőről, évről évre több paprikát szedtünk le. Néhány éve elkezdtem csökkenteni az állományt, de a termésmennyiség nem csökkent, ellenkezőleg, talán még nőtt is. Ezt a fenti metódusnak köszönhetem! Ezt hívhatjuk precíziós gazdálkodásnak is, mindegy, mindenesetre jól hangzik, de talán sokan meg is ijednek ettől a kifejezéstől.  Megijednek, mert azt hiszik, a precíziós gazdálkodás olyan, hogy sok milliós berendezéseket kell beszerezni és fehér köpenyben titrálunk éjjel-nappal.

Hát nem! A precíziós gazdálkodás egy szemléletmód, amely sok adaton, információn alapuló célzott beavatkozásból áll. Nem kellenek milliós berendezések, csak egy elhivatott gazda, aki azon túl, hogy érdekelt a bő termésben, megfelelően nyitott az ilyen megközelítésekre is. Mér és ellenőriz.

Tápanyag kimosódás

A mániám! A tápanyag kimosódás mérése.

Nagyon furcsának találom, hogy van olyan magát gazdának valló jóember, aki más csatornákon azzal kérkedik, hogy Ő bizony nem mér semmit. Hmm..

Visszakanyarodva, ha tálcába ültettünk - mint én is - , itt az ideje, hogy átültessünk növényeinket egy nagyobb edénybe, pohárba. Ha használt poharaink vannak, előtte fertőtlenítsük 10 %-os hipós oldatban, majd bő vízzel öblítsük le. Meg kell, hogy jegyezzem, én praktikusan megvárom azt az időpontot az átültetésre, amikor már  egy nagyobb helyre tudom tenni a növényeket, hiszen poharazás után többszörös helyszükséglete van az állománynak. Esetemben egy fóliasátrat alakítottam át úgy, hogy viszonylag (!) gazdaságosan fűthető legyen, hiszen éjszakánként még biztosan fűteni kell március második felében! Ekkor azonban már akár nyolc levélben is van a chilink. Nem baj, csak jelzem.

Ilyen volt "jánykorába" a palántanevelőnk. Azóta már fogott rajta az idő! Facebook oldalunkon tudod követni az aktuális aktivitásainkat: www.facebook.com/ChiliHungaria/

A művelet maga, nem túl bonyolult. Megtöltjük a poharakat azzal a közeggel, amit erre a célra szánunk. Én tőzegkeverék és kertészeti perlit 4:1-es keverékét készítem elő. Más is lehet természetesen, például virágföld, de akár saját kerti föld is, ha nem túl agyagos, köves, fertőző szervezetektől mentes. Legyen tartós szerkezetű, oldódás és erjedésmentes, megfelelően laza szerkezetű, ne tömörödjön össze, mert a gyökér nem kap elég levegőt, betömörödik és …csak a baj van vele!

Gyári tisztaságú palántázó pohár. 75x75x56 mm

palántázó pohár

Itt még tőzegkeverék kerül a pohárba. 2018-as fotó

Feltöltve, enyhén tömörítve.

Ha kisebb edényből, vagy tálcából fogunk átültetni, készítsünk az újjunkkal, vagy egy palántázó eszközzel közel akkora fészket a pohárba, amekkora lesz majd az átemelendő gyökérzet.

Fészket készítünk.

Valami ilyesmit

Ezután óvatosan kiemeljük a palántát gyökerestül (naná!) a tálcából. Ehhez is használhatunk bármilyen eszközt, ami segít. Én a tálca alján lévő lyukba nyomot egy rudat, ami kitolja a gyökértestet. De akár egy kés is segít, mellyel a oldalról rásegítünk a kiemeléskor. Mindegy mivel és hogyan, igyekezzünk úgy csinálni, hogy a legkisebb sérülést okozzuk a növénynek.

A 100-as szög segítsége. Ez akadt a kezembe, de megszerettem! Van bennünk valami közös! ;)

chili paprika palánta

Kijön szépen!

 

Ha szórt vetésből palántázunk szét (pikírozás), akkor egy fél marékkal kimarkolunk a tálcából és egyesével, gyakorlatilag áttűzdeljük a poharakba a kis növényeket. Ennek a fészekkészítéséhez elég egy ceruza. Mint már előző bejegyzéseimben említettem, én nem szeretem a szórt vetést és a pikírozást, de biztos van, aki igen. A végeredmény számít, semmi más!

Átültetéskor ügyeljünk, hogy a gyökérzet „helyesen” álljon az új közegben. Ezt úgy értem, hogy ne kanyarodjon vissza, fölfelé, hanem, lehetőleg ahogy az „odanőtt”, lefelé álljon.  Ne ültessük mélyebbre, mint ahogyan az kialakult és az előző helyén. Ez paprikánál fontos! Magasabban se legyen, a talajszint maradjon.

chili paprika palánta

Még útban a helye felé!

Könnyedén, érzéssel megtömörítjük a földet, majd telíteni kell vízzel. Öntözzük meg, vagy áztassuk be. Én mindig az utóbbit választom. Ezzel meg is lennénk!

chili paprika palánta

Így, valahogy!

 

Az átpoharazással, a növénynek nagyobb gyökértere lesz, távolabb kerül a szomszédjától, mint a tálcában volt, kevésbé kell „versenyeznie” a szorosan egymás mellett lévő társaival a fényért. Zömökebb, kisebb ízközű (internóduszú), erősebb palántákat tudunk így nevelni. A nagyobb térköz miatt a levegő is jobban át tudja járni, az esetleges pára, harmat hamarabb leszárad. Nem mindig poharaztam át a növényeket, volt, amikor egészen májusig a tálcában maradt. Kibírta, kis nyúlás azért tapasztalható volt, nem beszélve az extra munkáról, ami a kis gyökértér állandó kiszáradása okozott. Naponta kellett áztatni Őket. Ha van helyünk és lehetőségünk, inkább vegyük ki a tálcából a palántákat.

 Az átpoharazásnak van egy másik, szintén nagy előnye, a palánták méret szerinti osztályozása! Az elhúzódó kelés miatt, nem egyforma méretűek a növények. Törekednek a fény felé. A nagyobbak, leveleikkel beárnyékolják a később kelt, kisebb méretű palántákat. Ha tálcában marad az állomány, májusra az elmaradottakból csak torz, vékony, gyenge, csökött valami lesz. Alig, vagy egyáltalán nem alkalmas a további feladatokra. Gyakorlatilag veszteség. A poharazásnál még nincsenek ekkora növekedésbeli különbségek, ráadásul külön is tudjuk szortírozni az azonos méretűeket. Ez főleg nagyobb létszámú állománynál lényeges, hiszen a nagyobb levél és gyökértömegű növények a rendelkezésre álló nedvességet hamarabb használja fel, mint a kisebb zöldtömeggel rendelkezők. Szétválogatva, tudunk csoportokat kialakítani, ez leegyszerűsíti például az öntözési/áztatási feladatokat is.

chili paprika palánta

El is érkeztünk egy nagyon érzékeny témához, a tápanyag utánpótláshoz. Kell, vagy nem kell? Milyen tápanyaggal és mennyivel? Milyen sűrűn, vagy csak egyszer? Sok-sok kérdés, amire több válasz is lehetséges. Elmondom, én hogyan csinálom, és ettől mindenki úgy tér el, ahogy akar, vagy, ahogy szeretne!

Én nagyon óvatosan bánok a tápanyag utánpótlással, de használom, folyamatosan. Óvatosan, mert már sikerült leperzselnem az állományt, ezért tisztán látom a veszélyeit. Az előző részben utaltam rá, hogy a palántanevelés első felében ne engedjük a hőmérsékletet 16 fok alá, ha tehetjük. Tápanyagfelvételi okai vannak, mert például a foszfort e hőmérséklet alatt nem igen veszi fel a növény. A foszfor segíti a gyökérképződést, tehát a megfelelő (!) foszforellátottság fontos lenne!

chili paprika tápanyag felvétele

…és egyébként is: a növénynek élete során minden elérhető tápanyagra, makro-mezo-mikroelemre szüksége van. Ezért sosem használok mono műtrágyát, csak komplex, lehetőleg mikroelemekkel kiegészített teljesen vízoldható tápanyaggal dolgozom. Nagy választékban elérhetőek jó és kiváló minőségű műtrágyák. A hangsúly a növény életciklusának megfelelő tápanyag összetételen van. Talán érzékelhető, hogy ez egy rettenetesen bonyolult és összetett kérdéskör, amire nem is lehet mindenkire érvényes igazságot mondani, hiszen a helyi adottságoktól is jelentősen változhat az adott növény tápanyagigénye, pláne, ha már a végleges helyére kerül a növény, adott topográfiai és mikroklímai körülmények közé. A helyre jellemző talajszerkezeti, fizikai, kémiai és biológiai adottságokról már nem is beszélve!

Ebben a fejezetben nem is bonyolódnék ebbe bele, hiszen még csupán ott tartunk, hogy poharakba, vagy kisebb edényekben vannak a palánták. Talán egyszer erőt veszek magamon és leírom a tapasztalataimat, de nagy mélységei vannak a témának, és én még csak a felszínét kapargatom

Négy lombleveles állapotban már nagyon óvatosan megkezdhetjük a tápanyag utánpótlást. Általában  kálium túlsúlyos műtrágyát szerzek be, mondjuk Volldünger Linz-et. Nevezzük ezt „alap” műtrágyának, hiszen a növény élete során ebből - a kálium túlsúlyos anyagból - juttatunk ki a legtöbbet. Tehát, első alkalommal én egy pici foszfort adok még a komplex műtrágyámhoz, így ebbe az irányba toljuk el az összetételét, növeljük a mennyiségét a keverékben. Azért ne vegyünk foszfor túlsúlyos műtrágyát (starternek is nevezik) mert olyan keveset fogunk belőle elhasználni, hogy soha nem fog elfogyni. Különböző elemeket viszont könnyen beszerezhetünk bármely mezőgazdasági boltban. Általában oldatként, flakonban megkapjuk.

Ezeket az anyagokat az öntözővízben feloldva, azzal egyszerre juttatjuk ki. De mennyit tegyünk bele?

Itt jó lenne, ha tudnánk mérni EC-t. Erre az EC-re már többször utaltam, most nem írnám le még egyszer, bővebben az „…de hová tűnik a tápanyag a talajomból?” írásomból megtudhatsz.

Én általában 0,1 EC-t emelek az öntözővízen első alkalommal. Ez nem sok, de mint utaltam rá, én talán óvatosabban bánok a tápanyagpótlással, mint más. Gyakorlatilag ez egy kávéskanál tápanyag feloldva 10 liter vízben. Nekem ez a belépő dózisom. Az öntözővizem kb. 0,56 körüli, tehát 0,66-0,67-es EC-vel indítok. Olyannyira óvatos vagyok, hogy május közepéig, tehát kipalántázásig sem megyek 1,2-1,4 EC fölé. Soha. Lassan, tizedenként emelek a töménységen és tápanyaghiányból származó problémám idáig és ebben a fázisban nem volt. Nem zárom ki a más ütemű tápanyag felhasználást, de mint feljebb írtam, nekem ez így bevált. Ez a felhasználás tízezer tőre vetítve sem éri el a két kg felhasználást a teljes palántanevelés időszakában. Inkább 1 kg, mint kettő. Körülbelül kétszer használok foszfortúlsúlyos utánpótlást, aztán már azt is elhagyom. Ezért nem veszek foszfor túlsúlyos műtrágyát.

chili paprika növény

Ezek a palánták már kész vannak! 2019-es fotó

 

Amennyiben jó körülményeket tudunk biztosítani a növényeknek, tudunk kellő intenzitással és rendszeresen szellőztetni, a hőmérsékletet kézben tartani, különös tekintettel az esti lehűlésekre, tulajdonképpen bizakodva várhatjuk a kipalántázást. Az valamikor májusban fog eljönni.

Erről majd a következő részben írok.

Köszönöm, hogy végigolvastad! A megosztásokat is nagyon köszönöm! Ha mégsem bíbelődnél palántaneveléssel, nézz szét weboldalunkon a kész chili termékeink között: Összes termék

Megjelent a "Titokzatos szellem chili" könyvünk. Ez a könyv, egy megelőző etimológiai analízist, majd egy kísérleti állomány morfológiai vizsgálatsorozatát és az azokból levont következtetéseket írja le. Kísérletet teszek, a különféle Szellem chili változatokat eredeti termőhelyükhöz rendelni.

Minden jog fenntartva, a nem jelölt fotók a szerző tulajdona.